Az istenek "étrendjében" marhahús, szárnyas, kenyér, zöldség, gyümölcs, torták, bor és sör szerepelt. Az ételek többsége telített zsírokat tartalmazott nagy mennyiségben. Napjainkban az ilyeneket a junk food (vacak, értéktelen étel) kategóriájába szokás sorolni.

Az általánosan elterjedt libahús az energia-bevitelt 63 százalékát a zsír által biztosította, amelynek 20 százaléka telített. A papok ráadásul olyan típusú kenyeret fogyasztottak, amelyet zsírral, tejjel és tojással "dúsítottak", állati zsiradék felhasználásával készültek a torták és sütemények is. Igen magas volt a sóbevitel, amelyet az élelmiszer tartósításához használtak fel nagy mennyiségben.

Az alkoholfogyasztás mértéke, amely megemeli a vérben az infarktus egyik rizikótényezőjének tekintett triglicerid szintjét, szintén meghaladta a napjainkban elfogadható szintet.

Ez a bőséges táplálkozás nagyban különbözött az átlag egyiptomiak mértékletes, főleg növényi táplálékokból álló diétájától. Az "eredmények" nem maradtak el: a Manchesteri Egyetem kutatói 22 magas rangú óegyiptomi múmiáját vetették alá komputertomográfiai (CT) vizsgálatnak - tizenhatnál sikerült kimutatni a szívet és az artériákat, közülük kilencnél pedig felfedezték az érelmeszesedés tüneteit.

A papok artériáinak és szívének állapota megmagyarázhatja, hogy az ókori Egyiptom elitje miért számíthatott olyan alacsony élettartamra: mindössze 40-50 évben reménykedhettek.

"Egyértelmű a kutatás üzenete: az isteneknek való táplálkozásért az egészségünkkel fizethetünk. Az érelmeszesedés nem a modern korunk átka, a problémát már az ókori civilizációk is ismerték" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Rosalie David professzor.