A vizsgálatban megváltoztatott immunrendszerű egerek kövérebbek voltak, mint a szokványos egerek és metabolikus szindróma jelentkezett náluk, melyet a magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint és inzulinszint jellemez. Mindez gyakran a szívproblémák és a cukorbetegség előjele.

Az emésztőrendszer születéskor steril, ám néhány nap alatt az első étkezésekből és a környezetből benépesül baktériumokkal, kialakul a bélflóra. A megváltoztatott immunrendszer a kísérleti egereknél azt jelentette, hogy némileg másfajta baktériumok éltek bélrendszerükben, mint a normál rágcsálókban, ezáltal nagyobb étvágyuk lett, metabolikus szindróma alakult ki náluk, valamint enyhe gyulladás. Mindez Andrew Gewirtz kutatásvezető szerint az elhízáshoz köthető betegségek kulcsa.

Gewirtz a kövér egerekből közvetlenül újszülött, normál egerek még csíramentes emésztőrendszerébe juttatta a baktériumokat. Megfigyelték, hogy ezek az egerek is többet kezdtek enni, gyulladás és inzulinproblémák alakultak ki náluk. Az élelemhez való korlátozott hozzáférés eredményeként a módosított egerek nem híztak el, ám a többi tünet ekkor is megjelent náluk - jegyezte meg Gewirtz.

"Az emberek azért híznak el, mert többet esznek, ám mindez arra utal, hogy a több evés hátterében nem pusztán az áll, hogy a kalória olcsó és sok áll belőle rendelkezésre. A több evés oka lehet a bélbaktériumok megváltozása miatti étvágynövekedés" - véli a kutató.