Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a KEOP pályázat keretében a rekultivációs projekt megvalósítására 5.2 milliárd Ft összegű vissza nem térítendő támogatást kapott, melyet teljes egészében az Európai Unió és a Magyar Állam finanszírozott, így a tagtelepülések Önkormányzatainak nem kellett önrészt biztosítaniuk.

A projektzáró értékelésen Borkai Zsolt polgármester elmondta, a társulás két nagyon fontos és egymást kiegészítő programot valósított meg. Egyrészt megteremtette a partnertelepülések számára a korszerű hulladékgazdálkodás rendszerét, másrészt pedig megvalósította a 43 elavult hulladéklerakó rekultivációját, amely a tagtelepülések közös sikere, és jelentős lépés környezetünk megóvása érdekében. Hegyi Zoltán a Társulási Tanács elnöke hozzátette, bár a kivitelezés lezárult, a munka folytatódik tovább, hiszen a rekultivált helyszíneken az uniós előírásoknak megfelelően 20-25 évre utógondozási kötelezettségünk van.

A rekultiváció során egyébként a hulladék elhelyezésére használt területek tájba illesztését, megfelelő műszaki védelmének kialakítását végezték el. A tereprendezések révén az egykori hulladék-lerakók újra beleilleszkednek az azt körülvevő természeti környezetbe. Ezzel az érintett területek levegő és talajvíz károsító hatásai csökkennek, idővel pedig megszűnnek, valamint a tájra jellemző új természetes élőhelyek alakulhatnak ki.

A kivitelezést 2011. eleje és 2012. év tavasza között végezték el a szakemberek. A 2009. július 16-án bezárt győri Pápai úti szilárdhulladék-lerakó rekultivációs munkálatait a JAURINUM Konzorcium valósította meg. A győri körzet 14 lerakóját a STRABAG-MML Kft., a vaszari körzet 13 lerakóját a KH-2010 Konzorcium és a veszprémvarsányi körzet 15 lerakóját a SA Veszprémvarsányi Körzet Konzorcium rekultiválta.

A munkák során két lerakót, a kisbabotit és a rábaszentmiklósit teljesen felszámoltak, amely során a hulladék elszállítását követően a szennyezett talaj cseréjét is elvégezték, majd befüvesítették azt. Négy helyszínen (Dudar, Csetény, Jásd-Bakonycsernye, Somlójenő) csak átmeneti fedőréteget alakítottak ki, mivel itt az elmúlt tíz éven belül történt hulladék lerakás, így a végleges fedőréteg kialakítása tíz év múlva esedékes. A többi helyszínen (Ács, Bana, Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály, Bakonytamási, Börcs, Csót, Dunaszeg, Egyházaskesző, Gecse, Gyarmat, Gyömöre, Győrszemere, Győrújbarát, Győrzámoly, Homokbödöge, Kajárpéc, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Lovászpatona, Marcaltő, Mórichida, Mosonszentmiklós, Nagygyimót, Nagyszentjános-Gönyű, Pannonhalma, Pápateszér, Rábaszentandrás, Rábaszentmiklós, Sikátor-Veszprémvarsány, Sokórópátka, Táp, Tényő, Vanyola, Vaszar) kialakították a megfelelő rétegeket, majd a területeket befüvesítették. A környezetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően monitoring kutakat létesítettek a talajvíz szennyezettségének ellenőrzésére.

A Győr Pápai úti regionális lerakó rekultivációja során a tíz évnél régebben használt területeken végleges fedőréteget alakítottak ki, a tíz évnél korábban használt részeken pedig átmeneti fedőréteget alkalmaztak, ahol a biogáz összegyűjtésére 134 gázkút létesült, a gáz ártalmatlanítása pedig fáklyázással történik.

Az elkészült, rekultivált helyszíneken az uniós előírásoknak megfelelően 20-25 évre utógondozási kötelezettséget írtak elő, mely szerint a Társulás feladata lesz a monitoring kutak üzemeltetése, a vízminták vétele, elemzése és a környezetvédelmi hatóság felé a jelentések megtétele.