"Ha a búza 4-5 Celsius-fokon vízben áll, egy-két nap alatt tönkre fog menni. Azzal nem lehet mit csinálni. A repce talán kicsit könnyebben átvészeli ezt a helyzetet, nyilván ott is a terméssel problémák lehetnek" - mondja a kónyi gazda. Polgár Balázs több mint 300 hektáron termel búzát, repcét és napraforgót Csorna határában. Azt mondja, a földek több mint a fele víz alatt áll, s ez így megy évek óta minden tavasszal.

Polgár Balázs egyéni gazda, Kóny:

"�rországban dolgozom télen, amikor itt nincs munkánk, ott olyan szempontból megoldják, hogy markológéppel és kaviccsal elvezetik a vizet, ami megáll rendszeresen a földeken egy ilyen esősebb, csapadékosabb időszak után."

Az állam a legtöbb vízelvezető árkot évekkel ezelőtt átadta az önkormányzatoknak, a karbantartáshoz azonban pénzt nem rendelt. A helyi vízitársulatok csak a csatornák egy kis részét tudják folyamatosan tisztítani.

Giczi András polgármester, Barbacs:

"Hogy rendszeresen lennének markolóval tisztítva, vagy egyáltalán a lejtést megnézni, hogy elvezeti-e a vizet, én ilyen nem láttam mostanában. �vek óta nem láttam, hogy bárki is foglalkozott volna vele. Olyan még a jobb helyeken néha előfordul, hogy megkaszálják rézsűkaszával, de ezen kívül mást nem látni."

A Győr-Moson-Sopron Megyei Gazdakörök elnöke szerint hiába fizetik a termelők évente az ezer forintot hektáronként az állami kárenyhítési alapba, baj idején pénzt csak nagyon kevesen látnak.

Fenyőházi Tibor megyei elnök, Magosz:

"Nagyon rafinált számításokkal számolják ki, hogy véletlenül se kelljen fizetni a gazdának, mivel a tulajdonban lévő földnek az összterületét veszik, és nem azt a részt, ahol akár száz százalékos is lehet a kár. Ha összterületbe nem éri el a 30 %-ot, akkor nem kap a termelő egy fillért sem."

Amíg Győr-Moson-Sopron megyében a sok csapadék, addig Bábolna térségében a megáradt bakonyi Cuha-ér, Nagyigmándnál pedig a Concó víze okoz gondot. Van, ahol a felvizesedett talaj miatt az épületek repedeznek, így a házakat ki kell dúcolni, nehogy a falak kidőljenek.