Az egyik a volt kabai cukorgyár területén épülő üzem, amely 288 ezer tonna kukoricát dolgozna fel évente. A beruházó a 2006-ban 2 és fél milliárd forintos tőkével alapított EM-Bioetanol Kft. A másik a dunaalmási kiserőmű, amely a tervek szerint 340 ezer tonna kukorica feldolgozására lehet alkalmas évente.

A Duna-Etanol Zrt. is 2006-ban jött létre, jegyzett tőkéje azóta is alig 20 millió forint, tulajdonosa pedig egy magánszemély. Az Európai Unió 2008-ban tűzte ki célnak az üzemanyagok zöldítését, de elképzelhető, hogy felülvizsgálják a tervet. Egyre több hatástanulmány ugyanis arra mutat rá, hogy a bioetanol gyártása káros a mezőgazdaságra és kizsigereli a földet, ráadásul túl drága is.