Története során hatodszor, világbajnokságon viszont először találkozott egymással Honduras és Chile labdarúgó-válogatottja. Az összecsapással az utolsó vb-helyszín is bemutatkozott, Nelspriut „zsiráfnak" becézett stadionjában közel negyvenezer néző foglalt helyet. A chileiek már a találkozó elejétől fogva kézben tartották a játék irányítását, hamar mezőnyfölénybe kerültek, ám a remekül védekező, a széleket lezáró hondurasi védelem több mint fél órán át tartotta magát. A 34. percben azonban már nem volt szerencséjük, s Isla jobb oldali beadása után a menteni igyekvő Mendoza lábáról Beausjourra pattant a labda, onnan pedig Valladares hálójába (0-1).

A szemre is tetszetősen futballozó Chile megnyugodott a vezetés hatására, bár a rendkívül veszélyes Sánchez révén mindvégig félelemben tudta tartani a közép-amerikai csapat védelmét. A félidő ráadásában aztán a fehér mezesek is megvillantottak valamit tudásukból, Núnez szabadrúgása alaposan megizzasztotta Bravót, ám a várt egyenlítés elmaradt.

A második játékrészt is a dél-amerikai csapat kezdte jobban, amellett, hogy megtartotta mezőnyfölényét, a kapu előtt is több lehetősége adódott. A 62. percben Sánchez lőtt kapu mellé, majd két perc elteltével Ponce csukafejesét védte elképesztő bravúrral Valladares kapus. A chileiek jól játszottak, keményen védekeztek, jól hozták fel a labdát a középpályán, de támadásban továbbra is súlytalannak tűntek, míg a hondurasiak jobbára csak a cserék után, a mérkőzés hajrájában jutottak el Bravo kapujáig. Így viszont nem sok esélyük volt a pontszerzésre. Chile ezzel a sikerrel egy hosszú, győzelem nélküli időszakot zárt le a vb-k történetében.