Az oxigénhiányért azok az algák felelősek, amelyek a jég alsó oldalán élnek. Olvadáskor ezek az algák rövid idő alatt lesüllyednek a több ezer méteres mélységbe - közölték a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet kutatói a Science című amerikai szaklapban.

Tengeri uborkák és más mélytengeri élőlények felfalják az algák egy részét, a maradékot pedig baktériumok bontják fel, miközben elfogyasztják a tenger fenekén lévő oxigént is. A sötét mélységben az élőlények nem tudnak oxigént termelni - ismerteti a tanulmány Die Welt című német lap online kiadása.

Antje Boetus kutató és nemzetközi csapata 2012 nyarán több mint két hónapot töltött a Polarstern nevű kutatóhajón az északi sarkvidék középső területein. Azt vizsgálták, hogyan változik a sarkvidék és a tengeri élet a felmelegedés hatására.

"Gyorsabban, mint azt eddig feltételeztük" - mondta el Boetus. Négyezer méteres mélységben a tengerfenék mintegy tíz százalékát 1-50 centiméter átmérőjű algacsomók borítják.

A kutatók először közvetlenül a tengerfenéken mérték az oxigén koncentrációját a jéggel borított Arktiszon. A baktériumok hozzáfogtak az algák lebontásához, ezzel jelentősen csökkentették az üledék oxigéntartalmát.

Ezzel szemben az algamentes szomszédos területeken az üledék akár nyolcvan centiméteres mélységig is oxigénnel jól ellátott volt, és alig tartalmazott növényi maradványokat. Ahol az algákat lebontották, ott a "levegős" zóna rövid időn belül néhány milliméteresre zsugorodott.

Normális esetben az elhaló algák csak nagyon lassan süllyednek le a tengerfenékre, és nagyrészüket útközben falják fel az állatok, illetve baktériumok. A jégtakaró alsó felén élő hosszú algaláncolatok azonban összecsomósodnak és ezért gyorsabban süllyednek.

A klímaváltozás így duplán érinti az ökoszisztémát. "Az Északi-sark felmelegedésével csökken a jégréteg vastagsága, a jég alsó felén élő algáknak pedig így több fény áll rendelkezésükre a növekedéshez" - fejtette ki Franz Wenzhöfer kutató.

"Először tudjuk bemutatni, hogy a felmelegedés és az ezzel összefüggő fizikai változások gyors reakciókat idéznek elő az egész ökoszisztémában, még a legnagyobb mélységekben is" - emelte ki a szakértő.

A mélytengereket eddig lassú rendszereknek gondolták, amelyeket csak jelentős időeltolódással érint a globális felmelegedés.