Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából. Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

Árfolyamrés: A deviza vételi és eladási árfolyama közötti eltérésből a PITEE alkotott egy viszonyszámot. Ez a különbség és a deviza vételi árfolyam hányadosa, mértéke 1-3 százalék. A mostani perben egyébként egy százalékos érték szerepel.

THM-számítás: A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba.

Forinhitellé alakítják az egészet

A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek. A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Ez a fogalom azért sem bukkanhatott fel a leírások között, mert tulajdonképpen nem is létezett. Ezt a PITEE (mint látszik, igen ügyesen) vetette fel a felügyelet egyik tájékoztató anyagába és a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának szövegezésébe kapaszkodva. A felügyelet annak idején tiltakozott az értelmezés ellen, de – minket is alaposan meglepve – a bíróság az egyesületi nézőpontot tette magáévá. Kulcskérdés, hogy a vételi és eladási devizaárfolyam közötti eltérést a THM szempontjából költségnek kell-e tekinteni. Ha igen – mint ahogy a Fővárosi Törvényszék értelmezte –, akkor gyakorlatilag nincs olyan devizahiteles, aki ne tudna eredményesen fellépni bankja ellen.

A következmény pedig elsöprő. Semmisségnél – mint arra az ítélet is kitér – „a teljesített szolgáltatások kölcsönös egyidejű visszatérítésének van helye”.Az is kiderül, hogy az elszámolás milyen módon mehet végbe. A konkrét ügyben az elsőfokú bíróságnak a 2006 novemberében felvett 12 millió forintos kölcsönnél a jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennie. Ez a hitel felvételekor 8,0 százalék volt, a válság alatt 11,5 százalékig futott fel, a kormányváltás előtt pedig 5,25 százalékon állt. Összességében tehát a devizahitelesek különlegesen jó (nyugodtan kedvezményesnek is minősíthetjük) feltételekkel szabadulhatnának tartozásuktól. Elfeledve például azt, hogy a svájci frank árfolyama a felvétel kori 162 forintról mára 234-re emelkedett. Időközben volt magasabb is, ami most csak jó lehetne az adósoknak, hiszen az azzal számított törlesztő még nagyobbat harapott – az így tulajdonképpen forinttá alakított – tartozásukba.

A devizahitelesek még korántsem lélegezhetnek fel

Elég összetett a devizahitelesek ügye, bár a héten olyan ítélet született, mely kedvező lehet számukra, azonban a bankoknak kedvező bírósági döntések is léteznek. Aki meg szeretne egyeznie bankjával, annak mindenképp együtt kell működnie a pénzintézettel, és fizetnie kell a törlesztőrészleteket. Egyes bankok társadalmi felelősségvállalása ugyanakkor csak a szponzorációkban merül ki, a mindennapokban nyoma sincs.

Tény, hogy most már az adósoknak kedvező jogerős ítéletek is születnek, de az is tény, hogy ehhez nagyon hasonló kérdésben a banki álláspontot elfogadó jogerős döntés is van - mondta azenpenzem.hu pénzügyi portálnak Fortolóczki István ügyvéd. Az ügyvéd szerint a bankok korábbi fölényes kommunikációja, hogy a devizahiteles szerződésekkel nincs semmi gond, a Kúria egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos elvi álláspontjával megbukott. A bírósági ítélkezési gyakorlat az adósoknak kedvező irányba fordulhat el, de aki csodára vár, az csalódni fog.

A devizahitelesek helyzetét tekintve Fortolóczki elmondta, hogy gerillaharcmodorba kényszerítik az adósokat, mivel az árfolyamgát után nincs nagy volumenű intézményesített segítség a bajba jutottaknak. Esetleg még egyedileg lehet egyezkedni a bankokkal, de annak mindenképp együtt kell működnie a pénzintézettel, és fizetnie kell a törlesztőrészleteket, amennyire tudja.

Sokan panaszolják, hogy ellenségesen fogadják őket, ennek okára pedig Fortolóczki nem tud másra gondolni, mint hogy a bankok az összességében teljesítő hitelekkel még mindig jobban járnak. "Csakhogy ennek katasztrófális következményei vannak és lesznek: öngyilkosságok, betegségek, meg nem született gyerekek, elvándorlás és feketegazdaság. Sajnos egyes bankok társadalmi felelősségvállalása csak a látványos szponzorációkban érhető tetten, a mindennapokban nyoma sincs" - emelte ki az ügyvéd.

A magáncsőd Fortolóczki szerint pedig épp azért működhet, vagyis lehet megoldás a probléma, mivel nincs róla külön törvény. Rendelkezésre állnak a vonatkozó pénzügyi, adózási és fogyasztóvédelmi szabályok, ezek következetes érvényesítésével lehet kezelni a helyzetet - hangsúlyozta az ügyvéd.