Az elmúlt hetek elemzői várakozásai egyértelműen komoly élelmiszerár-emelkedéssel számolnak a következő hónapokra Magyarországon és Európa-szerte egyaránt. Elsősorban az idei év rossz gabonatermése (köztük a gyenge kukoricatermés) jelenthet gondot: hazánkban szeptembertől már drágult a kenyér és a pékáruk, a kukoricaár emelkedése pedig a húsok, húskészítmények árában látszik majd meg.

Az aszályos hónapok miatt drágulhatnak a zöldségek, gyümölcsök, egyes becslések szerint év végére 200 forint lehet a burgonya kilója, az alma bolti ára meghaladhatja a 300 forint/kilogrammot. 20-25 százalékos áremelkedés várható a tej árában, de a magyar háztartások fogyasztása szempontjából kiemelt fontosságú sertés-és baromfihús is hasonló mértékben drágulhat.

Ágazati szereplők egybehangzóan azzal számolnak, hogy jelentős emelkedés várható az év hátralevő részében és a jövő év első felében az élelmiszereknél, ami az alapanyagoktól és az alapvető termékektől indulva az élelmiszer-fogyasztói kosár egészébe begyűrűzhet, bár ennek mértéke mindig az utolsó pillanatig kérdéses, mivel a kiélezett árverseny komoly gátakat szab a végfelhasználói árakban - mondta el Ditróy Gergely, a Portfolio.hu elemzője, aki azt prognosztizálja, hogy a magyar családokat felkészületlenül éri majd az áremelkedés, hiszen már most is a jövedelmük közel teljes egészét felélik, így egy áremelés után vagy kevesebbet, vagy egy gyengébb minőségű terméket fognak tudni csak a bolt polcairól leemelni. Az 50 forintos tojásra, a 200 forintos burgonyára, vagy a tej árának 20-25 százalékos emelkedésére sokan nincsenek felkészülve, az pedig valószínűsíthető, hogy lesznek családok, amelyek a szintén hasonló arányban dráguló hús, illetve húskészítmények fogyasztásának csökkenésével, vagy olcsóbb helyettesítő termékek vásárlásával próbálják egyenesbe hozni családi költségvetésüket - véli az elemző.

A pazarlás csökkentésére lenne szükség

"A tudatos, takarékos vásárlás alapvetően inkább hosszabb távon működik, és inkább életformának nevezhető" - mondta el Gulyás Emese, az etikus, környezetileg és társadalmilag tudatos vásárlás népszerűsítésért dolgozó Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, aki szerint egyértelműen kifizetődő átállni egy ilyen életmódra.

Amivel minden háztartás felkészülhet az élelmiszerdrágulásra, az alapvetően a tartalékolás -- nem csak pénzben, hanem az élelmiszerek tekintetében is. Érdemes a szezonális zöldségekből, gyümölcsökből tartalékolni: a szakember szerint erre leginkább az olyan tárolási és tartósítási módok alkalmasak, amelyek egyszeri befektetést igényelnek. Ilyen lehet a befőzés, szárítás vagy a sós tartósítás.

Az ilyen módszerekkrel akár több évre előre is feltölthetjük az éléskamrát - szemben a sokkal rövidebb ideig használható, ráadásul energiahatékonyság szempontjából sem kifizetődő fagyasztással. Hasznos, ha azokat a gyümölcsöket tesszük el befőttként, lekvárként, amelyekből adott időszakban jó a hazai termés, alacsony az ár.

Gulyás Emese szerint a hosszú távú költségcsökkentést eredményezhet, ha rokonainkkal, barátainkkal vásárlóközösségeket alakítunk ki. Így, együtt megvásárolva például egy egész sertést jóval olcsóbb áron juthatunk hozzá a húshoz, de akár egy zöldségtermelővel is megállapodhatunk arról, hogy szállít nekünk élelmiszert. Már Magyarországon is működnek olyan élelmiszer-közösségek (hónapokra előre tervezhető költségvetéssel), amelyek segítségével közvetlenül a termelőtől vásárolhatjuk meg a zöldséget, gyümölcsöt, így a bolthoz, piachoz képest sokkal jobb az ár/érték arány, a szezonnak megfelelő, jó minőségű élelmiszereket kapunk, ráadásul a helyi termelőket is támogatjuk.

Vásárlás szempontjából érdemes a tartós alap-élelmiszerekből, alapanyagokból tartalékolnunk: ilyen a liszt, a cukor, a só, az olaj, a zsiradék, de például a hüvelyes termékek (szárazbab, sárgaborsó) is jól tárolhatóak. A szakember azt javasolja, figyeljünk oda a tárolásra (például azért, hogy ne kerüljön kártevő az élelmiszerbe), és mindig azokat használjuk fel elsőként, amelyeknek a leghamarabb lejár a szavatosságuk.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa szerint azonban nem feltétlenül az akcióvadászat a legcélravezetőbb takarékossági mód: Gulyás Emese szerint sokkal inkább az élelmiszer-fogyasztási szokások felülvizsgálatára, a pazarlás és a kidobott élelmiszer mennyiségének csökkentésére lenne szükség. Azt kell megvásárolni, amire feltétlenül szükségünk van, és azokat fel is kell használni."