Ausztrália és Szerbia még sohasem találkozott egymással felnőtt férfi válogatott labdarúgó-mérkőzésen, úgyhogy e tekintetben a felek átestek a tűzkeresztségen a dél-afrikai focivébé D-csoportjának záró fordulójában. De többről is szólt ez a találkozó, sokkal többről... a négyesben két kör után Ghánának 4, Németországnak és Szerbiának 3-3, Ausztráliának pedig 1 pontja volt, így matematikailag mind a négy csapat továbbjuthatott a szerdai éjszakában. De foglalkozzunk a „mi" két csapatunkkal: a „kenguruk" csak akkor juthattak tovább, ha nagyon elpáholják Szerbiát (erre kevés volt az esély), Ghána pedig megveri a Nationalelfet. Szerbia bármilyen győzelemmel a 16 közé került volna, így déli szomszédunknak számolgatnia nem kellett, csak focizni.

A csoportállás miatt és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség ranglistája alapján is orrhossznyi előny birtokában voltak a szerbek (15. helyen tanyáztak, a „Socceroos" a huszadikon), ráadásul visszatért a védelmükbe a nyitótalálkozón kiállított Lukovics, igaz, Ausztrália eközben hadba állíthatta Beauchampot, Kennedyt, valamint Brescianót is.

Mindkét csapat kis taktikai különbséggel, de 4-5-1-gyes felállással kezdett, de az örök ravasz Radomir Antics szerb kapitány kissé meglepte Pim Verbeeket azzal, hogy Kraszicsot védekező középpályásként jelölte. Ugyanis a kezdő percektől a legtöbbet a hirtelenszőke futballista jutott el Schwarzer kapujáig. A hatodik percben már másodszor lógott meg őrzőjétől, s ekkor már szembe is nézett a hálóőrrel, de alulmaradt. A következő hat percnyi játékot szintén egy Kraszics-helyzet zárta, Ninkovics ugratta ki őt tökéletesen, de az elfekvő kapus mellett, kisodródva már nem tudta visszahúzni a labdát az üres (!) kapuba.

Továbbra is jöttek a szélvészgyors szerb átadások, támadások, keresztlabdák, de a játék „színezésében" az első sárga lap beszedésével is példát mutattak - a már piros kártyát is látott Lukovics volt az „első fecske". Ide kívánkozik: a két csapat játékosai közül összesen nyolcan is voltak, akik továbbjutás esetén nem játszhattak volna, ha sárgát kapnak. Vissza a meccshez: a 23. percben Ivanovics húzódott előre, közeli lövését Schwarzer önfeláldozóan védte, és fel is kapta a földről az arra ólálkodó Kraszics elől. 38. perc: megint Kraszics. Kiugrott, elgurított Schwarzer mellett, de mire a gólvonal mögé vánszorgott a labda, az asszisztens beintette a lest. A félidőben pedig úgy álltunk, hogy a mérkőző felek kéz a kézben esnek ki, a másik pályán 0-0-t játszottak 45 perc után.

A félidőt követően Zsigics ügyeskedett (53. perc), de némi dekázás után „dropból" már nem engedelmeskedett neki a Jabulani. Hét minutummal később jött a hír: a Nationalelf vezet Ghána ellen! Szerbia ekkor már abban is reménykedhetett, hogy ha nem is nyer, Podolskiék lendületből még jobban elverik Ghánát, s így gólkülönbséggel a Németország, Szerbia kettős lép tovább. Lehet, hogy a lábukat is számolásra használták a szlávok, ugyanis a „kenguruk" a semmiből betaláltak - rögtön kétszer is! A 69. percben egy jobbról érkező beadásra Chipperfield és Cahill is felugrott, de nem zavarták egymást, utóbbi fejjel szerzett vezetést, majd egy-két perccel később a csereként beállt Holman majd' 30-ról bődületes gólt lőtt a jobb alsó sarokba (2-0)! Szerbia csak ekkor kezdte a gólgyártást, a szintén friss erő Pantelics a 84. percben megmutatta, milyen gyors (2-1), majd kisvártatva - lesgóljánál - azt is, hogy túlságosan is az. A 90. percben Szerbia hiába háborgott még (jogosan), hogy tizenegyest kapjon Cahill kezezése után, a lefújás előtt az uruguayi bírói trió elengedte lesen Pantelicset, de száz százalékos ziccerben rontott - kikaptak és kiestek a szerbek. De a győztes ausztrálok is, mivel Németország csak 1-0-ra nyert, s „magával vitte" a legjobb 16 közé a kis vereségnek nagyon örülő Ghánát.