A Robert Koch Intézet (RKI) adatai szerint a 82 milliós országban csaknem minden negyedik felnőtt túlsúlyos, a lakosság 7,2 százaléka cukorbeteg, 8,2 százaléka pedig depressziós, ugyanakkor 50 százalék hetente legalább egyszer sportol.

Az országos közegészségügyi intézet tízévente méri fel a felnőtt lakosság egészségi állapotát. A jelenlegi vizsgálatot 2008 és 2011 között végezték, összesen hétezer ember adatait vették fel. Közülük négyezren a legutóbbi, 1998-as felmérésben is részt vettek, így minden eddiginél teljesebb képet lehet alkotni a hosszabb távú folyamatokról.

Az eredmények megerősítették a szakértői feltételezéseket, amelyek szerint egy sor úgynevezett civilizációs betegséget tekintve romlott a német lakosság állapota, ugyanakkor egyre többen vannak, akik tudatosan egészséges életmódot követnek.

A felmérés szerint a nők 23,9 százaléka, a férfiak 23,3 százaléka számít túlsúlyosnak a testtömegindex-számítás alapján. Az előző vizsgálat alacsonyabb arányt állapított meg, 1998-ban a nők 22,5 százaléka, a férfiak 18,9 százaléka küzdött súlyfelesleggel. A cukorbetegek aránya 5,2 százalékról emelkedett 7,2 százalékra. A valós érték azonban ennél nagyjából 2 százalékponttal magasabb lehet, mert a tapasztalatok szerint mindig jelentős nem diagnosztizált esetek aránya.

A RKI felmérése szerint a túlsúlyosság és a cukorbetegség leginkább a társadalmi státussal hozható összefüggésbe; minél magasabb jövedelmi, társadalmi osztályba tartozik valaki, annál kisebb valószínűséggel lesz kövér vagy cukorbeteg.

A lelki betegségeknél inkább generációs különbségek érvényesülnek; a fiatalok körében a depresszió fordul elő gyakrabban, míg az idősebbekre a kiégés (burnout) tünetegyüttes jellemző. A depressziósok aránya a 18-29 éves korosztályban a legmagasabb, nagyjából 10 százalékos, a kiégési szindróma pedig az 50-59 éves korosztályban, ahol 6,6 százalékos előfordulási arányt regisztráltak.

A hosszabb távú tendencia a mentálhigiénés betegségeknél is romlást jelez, kedvező viszont, hogy egyre többen mozognak több-kevesebb rendszerességgel; tíz év alatt bő tíz százalékkal emelkedett azok aránya, akik hetente legalább egyszer sportolnak. A sportra fordított idő azonban még mindig elmarad az ENSZ egészségügyi szervezetének (WHO) ajánlásától, amely szerint hetente két és fél órát kellene aktív testmozgással tölteni.