A '90-es évek elején Békés megyében még 20—25 ezer hektáron termeltek cukorrépát — mondta Szabó István, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója a Békés Megyei Hírlapnak. Nem véletlen az sem, hogy Sarkadon és Mezőhegyesen létesült cukorgyár, a környéken lévő kötöttebb, meszes, tápanyagban gazdag, a kevesebb csapadékot is jól hasznosító talajokat kedvelte a cukorrépa.Jelentős munkaerőt, szakmai hozzáértést igényelt e növény termesztése, de hozta a 60—80 tonna termést hektáronként. A szállítási költségek is alacsonyak voltak a cukorgyárak közelsége miatt.

Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke azt mondta, elkeserítő, hogy a hazai, a megyei cukorgyárak bezártak, a cukorrépa-termesztés pedig lényegében megszűnt. Szolnokra, Kabára még elhordták Közép- és Észak-Békésből egy ideig a cukorrépát, de a szállítási költségek nőttek, később pedig ezek a gyárak is bezártak. Most az importcukrot kell vennünk borsos áron.

A cukrot a kereskedők is napról napra egyre drágábban szerzik be. Tyetyák Magdolna, a gyulai székhelyű Élésker Kft. ügyvezetője elmondta, a cukor iránti kereslet nem nőtt, de nem is csökkent üzleteikben. A drágulás miatt ugyanakkor az édesítőszereket sem keresik többen. Ennek az is az oka, hogy sütéshez-főzéshez például nem mindegyik használható, és ez nagyobb alkalmazási terület a teánál, kávénál.

OrientPress Hírügynökség