Ügynöke azt írta a Twitteren, hogy az írót halálakor legközelebbi barátai vették körül.

A zsidó származású Roth Newarkban született és származása mindvégig központi szerepet töltött be életszemléletében és irásaiban. Első, 1959-es novelláskötetével, az Isten veled, Columbus-szal egy csapásra ismert lett. A történetek elővárosi, középosztálybeli zsidó családok nehézségeiről és boldogulásáról szóltak. Azonnal megnyerte a National Book Award díjat, és kritikusai egyből rá is ragasztották az "öngyűlölő zsidó"-stigmát.

Az 1969-es Portnoy-kór már az irodalmi berkeken túl is ismertté tette. A lényegében kizárólag a főszereplő szexuális fantáziáiról és egyre extrémebb kalandjairól szóló monológ a múlt század egyik legnagyobb irodalmi botránya volt, a könyvet rengetegen Roth személyes vallomásaként értelmezték. Ő viszont sosem tudta értelmezni azt a kritikai attitűdöt, amely ahelyett, hogy a prózájával foglalkozott volna, leragadt annak firtatásánál, hogy egyes könyvbeli események életrajzi alapúak-e, vagy csak a fantáziájának a termékei.

A Portnoy-kór című művével és az 1990-es évek végén keletkezett „amerikai trilógiája” első kötetével, az Amerikai pasztorállal Pulitzer-díjat is nyert.

Roth a Portnoy után a fikciós műfaj felé fordult, így született A mi bandánk és a magyarul kiadatlan The Breast. A 70-es évek végén alkotta meg írói alteregóját, Nathan Zuckermant (majd David Kepesht), ezekben a regényekben szerző és műve kapcsolatát boncolgatta a hírnév, az irodalom és a zsidó identitás témáin keresztül.

Közben rendszeresen ellátogatott Csehszlovákiába, ahol összebarátkozott Milan Kunderával és Václav Havellel, akik akkoriban tiltólistán voltak.

Szívelégtelenségben halt meg egy New york-i kórházban.

Forrás: beol.hu

Kép: hirolvaso.com