A kormány szándékosan hagyta meg adómentes juttatásnak a hiteltörlesztési kafetériát, a lehetőség hétszázezer emberen segíthet – közölte a Magyar Nemzettel a szaktárca. Eközben sok közepes és nagyobb cégnél maguk az érintett munkavállalók kérték kenyéradójuktól a juttatás mielőbbi bevezetését.

Számos közepes és nagyobb cégnél a munkavállalók kérést terjesztettek elő, és kezdeményezték, hogy a jövőben – kafetéria formájában – a munkaadó is járuljon hozzá lakáshitelük törlesztéséhez. Hasonlóra az utóbbi időszakból nemigen lehet példát mondani – állapította meg a PwC tanácsadó társaság adóügyi cégtársa. Lőcsei Tamás arról beszélt: a módszer népszerűségéhez nem férhet kétség, a juttatás rengeteg hiteladós helyzetén javíthat. A megoldást ugyanakkor a munkaadók is kedvelhetik, hiszen úgy adhatnak érzékelhető nagyságú dotációt dolgozóiknak, hogy az összegek után nem kell adót fizetniük.

A hiteltörlesztési kafetéria az idén is nyújtható, a jogi feltételeket a törvényalkotás és a szaktárca már korábban létrehozta. Az adósmentés e különös módozatának legfontosabb részleteiről annyi mondható el, hogy a dolgozónak a munkáltató öt év alatt legfeljebb ötmillió forintot adhat adó- és járulékmentesen – a fizetésén kívül – azért, hogy az érintett törlessze forint- vagy devizaalapú lakáshitelét. A munkaadó határozhat úgy, hogy a bér mellett, egyszerű támogatásként folyósítja a hiteltörlesztési hozzájárulást, miképpen arra is van mód, hogy a foglalkoztatók kafetéria-rendszerükbe illesszék ezt a lehetőséget.

A tapasztalatok szerint egyre több munkaadó tervezi az új juttatás bevezetését. Leginkább a nagyobb és a közepes cégeknél érzékelhető ez ügyben jelentős mozgolódás – mondta az adószakember. Ennek magyarázata Lőcsei Tamás szerint az, hogy ahol több a munkavállaló, ott nagyobb az esély arra, hogy a dolgozók közül annak idején számosan vettek fel banki hitelt lakásuk megvásárlásához. A munkáltatók egyébként – a jelenlegi helyzet szerint – főként két esetkörben adnának hiteltörlesztési kafetériát: az összegeket az alkalmazottak vagy a kölcsönök visszafizetéséhez, vagy az új otthon megvételéhez használhatnák fel.

A módozat népszerűségét – a társadalmi léptékű eladósodottság nyilvánvalóan számottevő mértékén túl – az is erősítheti, hogy a parlament asztalán fekvő őszi adótörvény-javaslat más béren kívüli juttatások adójának megemelését irányozza elő. Bár az indítványt még nem szavazták meg, s a bejelentések szerint változásokra is lehet számítani, mégis előfordulhat, hogy az adóterhek emelkedése miatt a munkáltatók inkább a teljesen adómentes hiteltörlesztési támogatást kínálják majd alkalmazottaiknak, s kevésbé – mondjuk – a Szép-kártyát, az Erzsébet-utalványt vagy az utazási bérletet. Utóbbi juttatások hosszú távú sorsát illetően jelenleg annyi tudható: a kormányzat azt szeretné elérni, hogy az emberek inkább pénzt kapjanak munkájukért, s kevésbé utalványok és kártyák formájában fizessék ki őket munkaadóik. Ennek kapcsán a napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára azt mondta: a kormány folytatná az egyszerű, átlátható adórendszer kialakítását. Ennek egyik elemeként a kabinet még ebben a ciklusban szeretné megvalósítani az egy számjegyű személyi jövedelemadót, ám ezzel párhuzamosan felülvizsgálja a kedvezmények rendszerét. Pankucsi Zoltán megjegyezte: amennyire lehet, azonos szintre hoznák a munkához kapcsolódó különféle juttatások – így a kafetéria és a munkabér – közterhét.