Az egyesület elnöke, Horváth Mária Stefánia köszöntötte a megjelent dr. Ottófi Rudolf alpolgármestert, Horváth Edéné asszonyt, az elhunyt vezérigazgató özvegyét, Módosné Major Katalin asszonyt, az éppen centenáriumát ünneplő Gyárvárosi �ltalános Iskola és �voda igazgatónőjét, és diákjait, Horváth Tibor urat, a Gyárvárosiak Baráti Körének elnökét, valamint a sok megjelent gyárvárosi illetve Papagáj-telepi lakost. Köszöntőjében kitért gyárváros történelmére, és ennek az 50 évvel ezelőtt épült lakóparknak a történetére is, majd felkérte az alpolgármestert beszéde megtartására.

Az alpolgármester beszédében kifejtette, hogy �Magyarországon az 1867. évi kiegyezés után hatalmas méretű ipari fejlődés indult el. Ennek egyik fontos láncszeme volt Győr városa. Kedvező földrajzi fekvésének, az itt átvonuló szárazföldi és vízi utaknak, a Nyugat-Európához való közelségnek nagy szerepe volt ebben.

A Gyárvárosban letelepülő első ipari üzemek jelentős része 1870 és 1930. között épült fel. Nagyméretű gyártelepek, korszerű üzem- és csarnoképületek, víztornyok, erőművek épültek. Sajnos a korai ipari építészet e kiemelkedő alkotásai kevés kivételtől eltekintve a rosszul értelmezett modernizáció áldozatául estek és megszűntek, vagy kitelepültek a város ipari parkjába.

Közel 100 évig azonban Gyárváros volt Győr és talán az egész ország első �ipari parkja". Szerencsés módon megmaradt viszont, és ma már önkormányzati rendelet védi Győr első, korszerű munkáslakónegyedét; mely házai két ütemben, az 1904-1905 évek historizáló és az 1914-1918 évek szecessziós stílusában épültek (Munkás utca, Külső �rpád út, illetve a Mátyás tér és környéke)."

Majd később rátért az 50 évvel ezelőtti eseményekre: �A Kádár korszakban is folyt az iparosítás, így a gyárváros is tovább fejlődött. Mivel a lakáshiány továbbra sem csökkent, elhatározták egy mai értelemben vett lakópark építését, körbekerítve, portaszolgálattal. Ez az �D�Sz �lakóparkja" után a második itt Gyárvárosban. 1959-ben kezdték el építeni a Papagáj-lakótelepet. A gyárak között további lakásfejlesztés kellett. Ezek a lakások már összkomforttal, garázzsal épültek, ma is őrzik eredeti arculatukat, pedig nem műemlék jellegűek. Az első lakók 50 évvel ezelőtt költöztek be.

Az építésben nagy szerepe volt az egykori sztahanovista munkásból �Vörös Báró"-vá vált Horváth Edének, aki az országban elsőként tudta megteremteni a szocialista rendszeren belül az igazi korszerű termelést és termelésirányítást. Rájött, hogy a munkást meg kell becsülni, szociálisan biztos egzisztenciát kell neki nyújtani, akkor lehet teljesítményt is követelni.

Most erre is emlékszünk, és arra, hogy valaha a gyárváros talán nemcsak Győr, hanem az ország egyik példaképe is volt. Ma a hagyományos gyáripar itt majdnem megszűnt a rendkívül szerencsétlen privatizációk miatt, de talán már körvonalazódik az új Ipari Parkban a XXI. század termelési központja a Rába partján.

Köszönjük meg most az Együtt Gyárvárosért Egyesületnek, hogy gondolt erre, és elhelyezte ezt az emléktáblát, emlékeztetve az utókort egy 50 évvel ezelőtti történetre." - fejezte be beszédét dr. Ottófi Rudolf.

Ezután Horváth Tibor, a gyárvárosért Baráti Kör elnöke tolmácsolta szervezete üdvözletét, és felolvasta Ferenczi Lajos képviselő üdvözletét. Az ünnepség végén a Gyárvárosi Iskola diákjai adtak rövid műsort, majd az alpolgármester, Horváth Edéné asszony, és a lakók képviselője leleplezték az emléktáblát.