2018. február 19- 23. között átérezhették a hallgatók, mivel jár a kerekesszékhez kötött élet, és később, a munkájuk során fel tudják használni a most szerzett tapasztalatokat.

„Az első percekben talán játéknak tekintik néhányan, de ez nagyon gyorsan átfordul komoly, meghatározó tapasztalattá. Diákjaink meglátják, mit is jelent egy küszöb, egy ajtónyitás, a lift, vagy a mellékhelyiség használata, ha kerekesszékkel közlekednek. Én is kipróbáltam, megtapasztaltam, és rá kellett döbbennem, hogy minden egyes addigi, rutinszerű mozdulat a sokszorosára nyúlhat el így. Azt reméljük ettől a demonstrációtól, hogy akik most szolidaritást vállalva átélik a mozgáskorlátozottak helyzetét, később, a munkájuk során tudatosabban átgondolják például a folyosók, fordulókörök, mozgássérült vécék, közösségi terek tervezését. A zsigereikbe ivódik, hogy mire kell figyelniük” – mondja Nagy András, az Épülettervezési Tanszék oktatója.

Az egyetem néhány évvel ezelőtt kapott kölcsön először kerekesszékeket az Életfa Fogyatékkal Élőket Támogató Egyesülettől. Idén megismételték a kezdeményezést, öt kerekesszék állt egy hétig a hallgatók rendelkezésére. Az építész Műteremházban egyénként többször adnak helyet a Camelot Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesületének is, ők rendszeresen készítenek felméréseket a győri helyzetről a kerekesszékesek szemszögéből, így az építészek elsőkézből kaphatnak visszajelzéseket a városi tapasztalatokról. Három építész pedig, Horváthné Korinek Judit, Németh Edina és Simon Beatrix már korábban TÁMOP pályázaton nyert támogatást. A hallgatókat dr. Eke Zsolt egyetemi docens közreműködésével megismertették mindazzal, hogy a jövendő építészek miként tehetik élhetőbbé a mozgáskorlátozottak mindennapjait empatikusabb tervezéssel. Ez a kurzus olyan sikeres volt, hogy választható tantárgyként a pályázat lezárása után is, a mai napig folyamatosan bent maradhatott az órarendben.

Kezdődött az előadás, az oktató, Nagy András, és hallgatói közül többen is kerekesszékkel érkezntek. Kovács Krisztina, Horváth Gergő és Gyurós Ákos is meg akarta tapasztalni, hogy milyen nehézségekbe ütközhetnek a mozgáskorlátozottak a mindennapok során. Ákos szerint könnyebb lesz úgy megtervezni például egy rámpát, ha maguk is kipróbálják, milyen feladatot jelent feljutni rajta. Tapasztalatból egyszerűbben meghatározhatják, mekkora az optimális dőlésszög.

„Szeretnénk, ha nemcsak a Műteremházon belül használnák a kölcsönkapott kerekesszékeket a hallgatók, hanem a tágabb környezetben is, és felfedeznék az egyetem többi épületét. Hála istennek a győri egyetem kerekesszékkel is megközelíthető, ebből a szempontból is jó helyzetben vagyunk. Ha nem is mindig a legrövidebb úton, de mindenhová el lehet jutni mozgáskorlátozottként is a campuson.” – mondta Nagy András, hozzátéve, hogy az előadásokon persze mindig elmondják a hallgatóknak, mire kell figyelni, mik az előírások ezzel a területen, de ez az egy hét, az elő tapasztalat nagyon jól ráerősíthet erre. Így már tudat alatt is úgy tervezik majd a középületeket a Széchenyi Egyetemen végzett építészek, hogy a kerekesszékesek is akadálymentesen használni tudják azokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a babakocsis anyukáknak is a kedvében járhatnak így.

Forrás: http://uni.sze.hu