A Posta szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy mivel a Magyar Posta Zrt. nem a befizetővel van jogviszonyban, így a tranzakciós illetéket nem háríthatja át a befizetőkre. Tehát vagy a Posta maga nyeli le a az 1 ezrelékes különbözetet vagy a szolgáltatókkal fizetteti meg. Utóbbi esetben is a fogyasztó fizethet közvetve, hiszen a csekkes fizetés illetékét a szolgáltatók továbbháríthatják a befizetőkre. Kivételt képeznek a közszolgáltatók, melyekre vonatkozólag a parlament májusban fogadott el egy módosító javaslatot, ami szerint nem kérhetnek pótdíjat a számukra egyébként drágább sárga csekkes fizetések után.

A közszolgáltatóknak nem minősülő cégek viszont gond nélkül továbbháríthatják a csekkdíjat az 1 ezrelékes adóval együtt. A közszolgáltatónak minősülő vállalkozások esetében minden fogyasztó együttesen viseli a plusz terhet, a csekkes fizetők nincsenek közvetlenül arra ösztönözve, hogy áttérjenek az olcsóbb átutalásra.

A készpénz felvét illetékének 3 ezrelékes megemelésével a 2013-tól Postán befizetett és kártyával rendezett számlák esetén a végösszeg 4 ezreléke kerülhet az államkasszába. Hiszen a Postán történő kártyás vásárlás készpénzfelvételnek minődül, annak ellenére, hogy boltokban is látott POS terminált használják.

Ahol a szolgáltatók fizetik a díjakat ott ez a kis összegű befizetések esetén minimálisan 112 forintot. A nagyobb összegű befizetések esetén ennél magasabb költséggel számolhatnak a Postával szerződésben álló számlavezető bankok.

2013-ban ehhez az összeghez fog jönni még a tranzakció értékének 1 ezreléke. A jelenlegi törvényi feltételek mellett tehát az összes fogyasztó fizeti majd a csekken fizetők fűtésének, áramszolgáltatásának 1 ezrelékét. Kicsit mindenki belead majd a szomszéd rezsijébe.

Bár a Posta sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint a sárga csekken történő kézpénzbefizetés az ügyfelek szempontjából az egyik legolcsóbb és leginkább preferált tranzakciós mód, a Nemzeti Bank szakértői hangsúlyozzák, hogy az egyik legnagyobb problémát a készpénz-átutalási megbízás - azaz a sárga csekkek használatának- túlzott népszerűsége jelenti. Ennek, a fogyasztó számára látszólagos ingyenességnek súlyos ára van. A készpénz-átutalási megbízás díját ugyanis a fizetési mód kedvezményezettjei (elsősorban a szolgáltatók, beszedők) fizetik, akik viszont az ezzel kapcsolatos költségeiket is meg akarják téríttetni, így azokat végső soron az összes fogyasztó fizeti meg az alapszolgáltatásra (pl. gáz-, víz-, villany- stb. használatra) vonatkozó számla részeként. Ez nem változik a tranzakciós "illeték" bevezetése után sem, így arra lehet számítani, hogy kis mértékben mindenki számára drágulhatnak a közszolgáltatások.

A túlzott sárga csekk-használat visszaszorításának egyik eszköze lehetne, ha "fizetőssé" tennék azt. Bár ez ellen több érdekvédelmi testület szinte azonnal fellép, annak ellenére, hogy a szakértők szeriont épp a díj bevezetése lenne sokak érdeke. Október közepén például a Fővárosi Törvényszéken folytatódik a csekkdíj körüli kötélhúzás, miután a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) pert indított a Magyar Telekom ellen - írta a Népszava múlt hét szerdán.

A szolgáltatók egy része környezetvédelmi szempontokra hivatkozva fizetteti meg ügyfeleivel a csekkes befizetések költségeit. Ezt az érvelést azonban nem fogadja el a FEOSZ, s a Fővárosi Törvényszékhez fordult a távközlési cégek "tisztességtelen" eljárása miatt. "Ha valóban úgy van, hogy csupán át akarják szoktatni az ügyfeleket az olcsóbb és környezetkímélőbb fizetési módokra, nem világos, miért nem kedvezményekkel teszik ezt" - mondta Kispál Edit, a FEOSZ szóvivője. Hozzátette azt is, hogy mivel a fogyasztók megkérdezése és belegyezése nélkül módosították a szerződési feltételeket, nem tudják elfogadni a csekkdíjat. A lap közlése szerint legutóbb a UPC Magyarország döntött úgy, hogy azoknál a fogyasztóknál, akik nem elektronikus úton fizetik számlájukat, plusz díjat számolnak fel a csekkes befizetések után, november 11-től minden egyes sárga csekkért 127 forintot kell fizetniük az ügyfeleknek.

Fotó: napi.hu