Amikor leültünk vele beszélgetni, ismét őszinte volt: beszólt a rendszernek, a kormánynak, a szakmának, a műsorvezetőknek, sőt az egész médiának is.

Autolabor: Verekedtél már a BKV-n?

Dopeman: Nem. Viszont blicceltem. Egész fiatalkoromat végig blicceltem. Hogy egy barátom szavával éljek: Budapest az enyém! Borzasztóan bánt engem, mint alapvető budapesti csibész, vagány gyereket, hogy buszjegyet kérnek tőlem, és hogy parkolódíjat kell fizetnem. Ezek szinte már sértenek. Én nem szeretek fizetni. Enyém a város! Miért fizetnék a parkolóért? Lehet, hogy előbb voltam itt, mint az, aki kitalálta, hogy nekem parkolódíjat kell fizetnem. Na jó, még a buszjegyet megértem... de azt is fizessen inkább más!

- Szoktál anyázni a volán mögött?

- Egyáltalán nem vagyok agresszív, mert k*rvára lesz*rom az egészet. Nem feszülök meg a kocsiban. Merek laza lenni. Figyelj, én azt gondolom, hogy kialakult személyiség vagyok, nekem nem kell az autóban bizonyítanom. Én merek nyugodtan gurulni, meg tudok állni, elengedni a gyalogost a zebránál. Én is tudok gyorsan vezetni, tudok előzgetni, de nem szoktam erőltetni. Beszólni sem szoktam. Viszont ha nekem beszólnak, nyilván lereagálom.

"Az az igazság, hogy én ezeket a maiakat megeszem reggelire. Az egészet, mindenkit. Az egész popszakmát, a médiát, a műsorvezetőket, a többi rappert, megeszem őket. Sehol nincs hozzám egyik sem!" - A java még hátra van! Interjúnkat tovább olvashatja az Autolabor.hu oldalon.