A hétfő reggeli magyarérettségi első, kifejtős feladatában a diákoknak Moravcsik Gyula A papíruszok világából című könyvének egy részletét kellett értelmezniük. Íme a tanárok megoldása.

A feladatsor szaktanárok által készített, nem hivatalos megoldásának további oldalait az Eduline-on olvashatják részletesen.

Az érettségi második részében Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című versének összehasonlító elemzését választhatták a diákok, elemezhették Tamási Áron Szerencsés Gyurkáját, vagy érvelhettek Csoóri Sándor szövegéből kiindulva.

Nézzük, milyen szempontokat javasolnak a szaktanárok a Tamási-novella elemzéséhez:

- Az elbeszélésben számos népmesei, mesei motívum alkalmazása megtalálható
Ilyen például a meseszámok visszatérő, többszöri, valószínűleg tudatos alkalmazása
„Aludt hét esztendeig.”

„Hét esztendőt aludt által.”
„kilenc nap és kilenc éjjel”
Ezeknek a meseszámoknak az alkalmazásával nemcsak a történet meseszerűvé varázsolása lehet a célja, hanem érzékeltetheti az idő múlását is, ami visszarántja az olvasót a valóságba
- Továbbá meseszerű a történetfűzés, „ment, mendegélt” kifejezés használatával is erre utal
- Gyurkának többszöri megmérettetésen, próbatételeken kell átesnie
- Mesébe illő történések, Gyurka hallá, illetve madárrá változik
- Gyurka elindul szerencsét próbálni, ahogy a főhős a mesékben szokott, közben nehézségekbe, akadályokba, elvégzendő feladatokba botlik, amelyeket teljesítenie kell
- Amiben eltér Gyurka egy szokványos mesebeli szereplőtől, hogy az elé gördülő akadályokat, próbatételeket nem feltétlenül teljesíti

- Az elbeszélés olvasása közben többször felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Gyurka valóban pozitív szereplő-e
- Többször lustának, léhűtőnek tűnik, a feladatait nem végzi el
- A befejezésben a mesehős megkapja megpróbáltatásaiért méltó jutalmát, ez általában a lány, mesékben a királylány keze
- Amiben nem szokványos a befejezés, tehát eltér a mesék fűzésétől, hogy a befejezés kicsit hirtelen, váratlan fordulatot vesz
- Gyurka madár alakjában a leány kebelében találja meg magának a világban a megfelelő helyet
-A vissza nem változást értelmezhetjük szimbolikusan is: a valódi világban nem fürdőzhetne a leány kebelei között kedvére, ez csak a mesében, az álmában lehetséges
-Erre utal az utolsó mondat megállapítása is: álmodozás és földi világ szembeállítása-A cím is erre utal: Szerencsés Gyurka, vagyis nagyon szerencsésnek mondhatja magát a világban az az ember, aki rátalál a boldogságra, békére, nyugalomra, ez csak kevés embernek adatik meg

- A befejezés ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy vegyük talán kicsit könnyedébben az életet, élvezzük azt, érezzük jól magunkat az életünk során

A másik két témakör szaktanárok által készített, nem hivatalos megoldásait szintén az Eduline-on találják meg.