Szüleik egyötöde elismeri, hogy sérült a kapcsolatuk a gyerekeikkel a közösségi médiának köszönhetően.

A közösségi média segítségével bármikor és bárhonnan kommunikálhatunk a szeretteinkkel. Ennek a szabadságnak azonban ára van: elvakít bennünket a látszólag boldog digitális életünk, miközben gyakran észre sem vesszük, hogy ez az online világ milyen módon és mértékben veszélyezteti és károsítja a valós kapcsolatainkat.

A Kaspersky Lab által készített legújabb kutatás szerint az emberek harmada kevesebbet beszél személyesen a hozzátartozóival. A szülők ötöde (21%) azt is elismeri, hogy sérült a kapcsolatuk a gyerekeikkel, miután kompromittáló helyzetben látták őket a közösségi platformokon.

A lájkvadászat érdekében az emberek hajlamosak kvázi “alkoholos befolyásoltság alatt” olyan fotókat megosztani magukról vagy másokról, ami kényesek (például meztelenek), ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a közösségi média hatással lehet a valós, offline kapcsolatokra is.

Minden ötödik szülő szembesült már azzal a problémával, hogy romlott a gyerekeikkel a viszonyuk, mert előnytelen helyzetben jelentek meg a közösségi médiában. Ezzel szemben a szülők csupán 14%-a számolt be arról, hogy bosszantotta gyereke online viselkedése. A felmérésben részt vevők 16%-a vallotta be, hogy megingott házastársi vagy élettársi viszonya a közösségi médiában megjelent bejegyzések miatt.

Barátokkal, családtagokkal és a kollégákkal szerteágazó kapcsolatainkra folyamatosan hatással van, hogy mennyit kommunikálunk velük a kibertérben, a személyes kommunikáció hátrányára. Számokra lebontva elmondható, hogy a megkérdezettek 31%-a a szüleivel, 33%-a a gyerekeivel, 23%-a a partnerével és 35%-a a barátaival beszél kevesebbet szemtől szemben, mivel a közösségi médián keresztül könnyebben tud kapcsolatot tartani.

“A vizsgálatok azt mutatják, hogy a mai digitális kommunikáció kiegészíti a valós kommunikációt. Egy olyan globalizált és rendkívül mobil világban élünk, amely egyúttal lazítja is a viszonyt a partnerek és a családtagok között. A digitális kommunikáció lehetőséget ad arra, hogy áthidalja a modern élet okozta távolságot és könnyíti a kapcsolattartást a különböző városokban vagy országokban élő szeretteinkkel. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a digitális kommunikáció nem helyettesítheti a személyes kapcsolatokat – vagy legalábbis nem mindig és nem teljesen. A digitális kommunikáció jelrendszere ugyanis kevésbé gazdag, mint a valós beszélgetéseké és ilyen módon redukálja a párbeszéd minőségét.” – mondta Dr. Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem média pszichológusa.

Bár a kutatási eredmények azt mutatják, hogy az emberek kevesebbet kommunikálnak szemtől-szemben, a válaszadók mintegy fele úgy véli, hogy kapcsolataik minősége egyáltalán nem csökkent, sőt javult az állandó online jelenlét miatt.

“Bizonyos körülmények között az emberek azt érzik, hogy az online kommunikáció „szuper-közvetlen”, ugyanakkor számtalanszor tapasztalhattuk, hogy gyakori a félreértés, félreolvasás a közösségi médiában. Úgy tűnik, hogy kapcsolataink minősége javul, habár az online kommunikációt nem mindig tudjuk objektíven értékelni és túlértékeljük a negatív és a pozitív üzeneteket egyaránt.” – figyelmeztet Dr. Astrid Carolus.

A tanulmány megállapította, hogy ugyan a közösségi média segítségével könnyedén kommunikálunk, áthidalva időt és távolságot, mégsem tesz boldoggá, mivel megterhelheti a kapcsolatokat.

A felhasználók sok esetben szomorúnak és idegesnek érzik magukat annak következményeként, hogy folyamatosan összehasonlítják a saját életüket másokéval. A lájkvadászat arra készteti az embereket, hogy irreális mennyiségű személyes információt osszanak meg a közösségi média felületein, amivel nemcsak saját magukat, hanem a barátaik, a családtagjaik és a kollégáik megítélését is veszélyeztetik.

Óvatosabban és körültekintőbben kell információt megosztani a közösségi médiában, hogy megvédjük magunkat és a kapcsolatainkat. Ez nemcsak az online világ kockázatait csökkenti, hanem segít megakadályozni a további károkat az offline világ kapcsolatrendszerében.