Csaknem tízezer forint különbség van a legjobban és a legrosszabbul fizetett dolgozók órabére között.

A tavalyi évben légiforgalmi irányítóként lehetett a legmagasabb fizetést (több mint 11 ezer forint volt az órabér) megkeresni – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított, valamennyi foglalkozás figyelembevételével készült összesítésből. A felsorolásban őket követik a miniszterek és törvényhozók, a társadalmi és érdek-képviseleti, valamint egyéb szervezetek vezetői. A brókerek, IT-szakemberek, valamint a vállalati stratégiatervezési egységek vezetői átlagosan 5 ezer forintnál több órabérért dolgoznak, míg az IT-értékesítők, személyzeti vezetők, pénzintézeti vezetők és a kutatási, fejlesztési vezetők több mint 4 ezer forintot kapnak óránként. Ugyanígy, 4 ezer forintnál többet kereshetnek meg óránként például a légijármű-vezetők, hajómérnökök, marketing-és értékesítési vezetők is. Érdekesség, hogy 14-dik helyen áll az alternatív gyógymódot alkalmazók köre, akik csaknem 4334 forintos órabérrel dolgoznak.

Ők keresik a legkevesebbet

A legrosszabban fizetett szakmák közül a lakossági összeírók kapják a legkevesebb órabért, mindössze 495 forintot.Őket követik a szemétgyűjtők és utcaseprők 585 forintos órabérrel, majd a hivatalos nevelőszülők, főállású anyák – 591 forintos órabérrel. A legrosszabbul fizetett szakmák között találjuk még a kubikost, a méhészt, a textilműves-csipkeverőt, a zöldségtermesztőt is – ezen szakmák órabére alig 800 forint alatti.

Vannak, akik kimaradtak, de jól keresnek

Az NGM nagyobb adatmennyiséggel dolgozik, így átfogóbb képet mutat, ugyanakkor a mozgó bér, a jutalékrendszer is megnehezíti bizonyos munkakörökben az átlag számolását, hiszen vannak olyan területek, ahol nagyon ingadozik, hogy melyik hónapban mennyi a kézhez kapott bér összege. Ez fokozottan igaz például a területi képviselők, vagy az értékesítésben és vendéglátásban dolgozók körére – magyarázta a hirado.hu érdeklődésére Novák Gréta karrier coach. A szakember szerint mindenképpen számít, hogy nemzetközi szinten mennyire eladható egy szakma. Az is emeli a szakmák értékét, hogy legtöbbjük nagyon speciális szaktudást igényel – a légi forgalmi irányítóknál ez például meghatározó tényező, csak nagyon kevesen tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek – mondta Novák Gréta. Hozzátette, hogy természetesen vannak még olyan listán nem szereplő, egyéb állások, amelyekkel jól lehet keresni: így például a gépészmérnök, a szakorvos magánrendelés, illetve a jogi tanácsadás egyes területei.

Egyre bővül a hiányszakmák listája

A ManpowerGroup Hiányszakma Felmérésének kezdete, vagyis 2007 óta soha nem volt olyan magas a globális szakemberhiány, mint most.A magyar munkaadók még a világátlagnál is rosszabb helyzetben vannak, a felmérés szerint ugyanis Magyarországon a hiány 17 százalékponttal haladja meg a világátlagot. Globálisan és Magyarországon egyaránt a legnehezebb szakmunkásokat találni. Az, hogy ekkora a szakadék a kereslet és a kínálat oldaláról, több okra is visszavezethető: nagy a kivándorlás aránya, hiszen a legtöbb nemzetközi szinten keresett terület. Ezeknek a szakmáknak a nagy része (például szoftverfejlesztő, mérnök, szakorvosok) nem egy-két hónap alatt átképezhető más területről, tehát az hogy az oktatás kitermelje az utánpótlást nem elég a megoldáshoz – magyarázta Novák Gréta. Ráadásul nehezen megtanulható, mély szaktudást igénylő szakmákról van szó, így nem is mindenki tudja megtanulni őket – fogalmazott a szakember. Vannak képzések, ahol eleve letesztelik a jelölteket és csak azokat veszik fel, akik megfelelnek a teszteken, és itt fizetős képzésekről van szó – magyarázta Novák Gréta, hozzátéve, hogy gyorsan változó szakmákról is beszélünk, vagyis sokszor mire kijönnek a végzett hallgatók, már nem ugyanazok a jól fizető, “trendi” szakmák, mint ami a felvételi idején meghatározó volt. Szerencsére már vannak cégek, akik felismerték, hogy legegyszerűbb, ha ők maguk képzik ki a jelölteket, tehát arra is van példa, hogy valaki minimális tudással már belépjen egy ilyen programba, ahol a végén például szoftverfejlesztő lesz. Novák Gréta véleménye szerint a vállalatok átképzésben való aktívabb szerepe lehetne az egyik lehetőség a kereslet és kínálat közti szakadék csökkentésére.A másik lehetőség pedig, ha a munkavállalók frissítik a szaktudásukat, új képességeket tanulnak és akár más szakmákból is hajlandóak a keresett területekre átmenni.

Nőtt a munkaerőhiánnyal küzdő munkaadók aránya

A munkaerőhiánnyal küzdő magyar munkaadók 32%-a arra panaszkodik, hogy a meghirdetett állásra egyáltalán nincs jelentkező.Csaknem ugyanennyien, 31%, a szakképzett pályázókat hiányolja – derül ki a ManpowerGroup felméréséből. A munkaadók 12%-a azért nem talál megfelelő munkatársat, mert a jelentkezők az ajánlottnál magasabb bért szeretnének, 7-7% pedig a megfelelő kompetenciákat, illetve a szakmai gyakorlatot hiányolja. A legtöbb munkaadó, a megkérdezettek 31%-a a már meglévő munkavállalók képzésével, fejlesztésével kíván megoldást találni a munkaerőhiányra. 16% nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb juttatásokat kínál, míg alig valamivel kevesebben, 13% az alapfizetésen túl kínál juttatásokat. 11% a keresési feltételeken módosít, míg a munkaadók 8%-a alternatív toborzási eszközöket vet be.