Faludy György helye ott van a nemzet klasszikusai, a legnagyobbak, a legjobbak között - szögezte le Szőcs Géza, hozzátéve, hogy 36 óráig még a magyar kormány kulturális államtitkára, mondanivalója tehát a kormány álláspontja is.

Ünnepi beszédében Szőcs Géza méltatta Faludy György életművét, rámutatott: a magyar líra XX. századi megújulásának előfutára volt, és az egyetlen költő, akinek versei - Villon-átköltései - több mint félszáz kiadásban jelentek meg még életében. Az író Faludy visszaemlékezéseiben a XX. század kordokumentumát adta "megkerülhetetlen, felemelő, veretes csillogású remekmű formájában" - mondta a szónok.

Nem véletlenül az angol olvasók előbb ismerhették meg, mint a magyarok - jegyezte meg. A magyar nyelv és a magyar nemzet iránti rajongásához "életfedezettel szolgált (...) értékválasztása, magatartása, ítéletalkotása egyenes vonalú volt", bár a sors sokfelé sodorta. A nemzetet szolgálta akkor is, amikor az eltiport 1956-os forradalom után azok közé tartozott, akik "a leghangosabb és a legmegfélemlíthetetlenebb szószólói maradtak a magyar ügynek" - hangoztatta a szónok.

Az államtitkár szólt arról is, hogy vannak, akik úgy látják, hogy Faludy számára nincs hely a magyar panteonban. Ezekkel a véleményekkel ezúttal nem szállt vitába az államtitkár, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy fontos a kiállás, a ragaszkodás, amellyel egy kis közösség - mint Győrszemere - névadó gesztusával üzeni, hogy magáénak tekinti Faludy Györgyöt.

Az ünnepségen elhangzott: a Faludy Alapítvány rövidesen megnyitja Budapest IX. kerületében a Faludy-emlékhelyet, az alapítvány fő célja a költő életművének népszerűsítése. Az ünnepségen a költő özvegye, Faludy Fanny egy Faludy György-kéziratot ajándékozott a közösségi háznak.