A bruttó hazai termék (GDP) 2009-ben az előzetes adatok szerint 6,2 százalékkal múlta alul a 2008-ast, amikor még enyhe (0,6 százalék) növekedésre volt képes a magyar gazdaság. A tavalyi teljesítmény végül kissé jobb lett az előzetes prognózisnál, de azt a KSH is megjegyzi, hogy ennek oka a külső (világpiaci) keresletvisszaesés enyhülése, ami a nemzetközi konjunktúrától erősen függő magyar gazdaságban némi fáziskéséssel jelentkezik. A visszaesés mélységét mutatja a beruházások 8,6 százalékos zuhanása.

Az ipar teljesítménye 17,7 százalékkal csökkent 2009-ben, a legnagyobb veszteséget a feldolgozóágazat szenvedte el, 18,4 százalék teljesítménycsökkenéssel. Az export 18,7 százalékkal süllyedt, az import - a recesszió hatására - ennél is nagyobb mértékben, 25,2 százalékkal. Ennek hatására viszont a külső fizetési mérleg példátlan mértékben fordult meg, s váltott többletbe.

A foglalkoztatottság 2,5 százalékkal, 98 ezer fővel csökkent 2008-hoz képest, a munkanélküliségi ráta 10,1 százalék volt (és ez még nem a tetőpont). A bruttó átlagkereset elérte a 200 ezer forintot, a nettó 124 ezer volt tavaly, ami a versenyszférában 4,4 százalék növekedés, a közszférában 4,5 százalék csökkenés - utóbbi esetében a 13. havi járandóság megvonása játszott szerepet. A fizetések reálértéke az inflációval korrigálva 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. A fogyasztói árak 2009-ben átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek, az ütem mérséklődését az évközi adóemelés fogta vissza.

(FH)