Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta ezen a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

A matyó hímzés mellett 35 másik szokás, illetve hagyomány pályázott az emberiség szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Franciaországból a breton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivál nyert felvételt, de a kulturális örökség része lett például a brazil karneváli zene és tánc, a frevo, az ecuadori toquilla pálma szalmakalap fonása és a ladakhi buddhista ének is.

A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell fotókat és egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet, majd a felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi. A magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít.

Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.