A brit és a holland hadsereg 25 iraki katonai veterán segítségével tárják fel a régészek a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban. 19 és 70 év közötti katonák, akik megsebesültek Irakban, illetve Afganisztánban, vagy poszttraumás stresszben szenvednek. Korábbi régészeti feltárásoknál bebizonyosodott ugyanis, hogy jól hat rájuk az ilyen tevékenység.

"Mont-St-Jean a szenvedés és a kitartás helyszíne volt. Lehet, hogy legalább hatezer sebesültet láttak el itt. Amikor az ágyúk eldördültek, a térség mezőgazdasági épületeit elárasztották sebesültekkel" - idézte Tony Pollardot, a Glasgow-i Egyetem professzorát, a feltárások vezetőjét a The Guardian című brit napilap.

"Sokan haltak meg itt. Soha nem tárták fel ezt a területet. Egy régész számára páratlan lehetőség, hogy az életmentésre utaló bizonyítékokat keressen" - tette hozzá.

A szakemberek azt remélik, hogy az egykori tábori kórház körüli térség felfedi a csata alatt és után az életek megmentésére utaló erőfeszítéseket. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

A waterlooi csatamezőnek nincs temetője, egy múzeum és emlékmű jelzi, hol zajlott az európai történelem egyik leghíresebb csatája. A halottakat elégették vagy jel nélküli sírokba temették, a csontokat a gazdák műtrágyaként használták.

Hetvenkétezer francia, hetvenezer brit és szövetséges, valamint mintegy harmincezer porosz katonát vetettek be az 1815. június 18-i waterlooi csatában, amely Bonaparte Napóleon francia császár utolsó összecsapása volt.

Forrás: turizmus.com; travelo.hu

Fotó: Wikimedia Commons