Az egyik prioritás, hogy a fiatalok számára minél zökkenőmentesebb átmenetet biztosítsanak az iskolából vagy a képzésből a munkába. A tanulószerződéses gyakorlati képzésről és a szakmai gyakorlatról az Európai Bizottság megbízásából készült, az összes EU tagállamot felölelő két felmérés ajánlásai között szerepel, hogy a két rendszernek jobban kellene reagálnia a munkaerőpiac igényeire, szorosabban igazodnia a vállalkozások szükségleteihez és több garanciát kellene nyújtania a fiatalok számára a minőség és a szakmai kilátások terén.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős európai biztos kijelentette:„Az Európai Tanács hangsúlyozta, milyen fontos a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlat a fiatalok számára, elsősorban az Ifjúsági garanciák és az új mobilitási rendszerek keretében.Az új vizsgálatok még inkább rávilágítottak e rendszerek előnyeire, és segítségünkre lesznek a fiatalok iskola elvégzése utáni munkába állásának megkönnyítésére irányuló, soron következő kezdeményezéseink előkészítésében.A tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlat hidakat verhet a munkapiac felé az oda belépő fiatalok számára, és egyúttal segítséget jelentenek abban is, hogy megkíséreljük megoldani az európai fiatalok túlzott munkanélküliségének problémájátE két képzési formának azonban a lehető legjobb esélyt kell nyújtaniuk a fiataloknak arra, hogy fenntartható munkahelyekhez jussanak.Ugyanezt a célt szolgálja az a szándékunk is, hogy az Európai Szociális Alapot céltudatosabban használjuk fel.”

A felmérések eredményei két – 2012 végére várható – bizottsági kezdeményezés előkészítését segítik elő.Az egyik az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlattervezet annak biztosítására, hogy a fiatalok az iskola elhagyása után négy hónappal vagy dolgozzanak, vagy tanuljanak, vagy képzésen vegyenek részt; a másik pedig a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszerének meghatározása lesz.

A tanulószerződéses gyakorlati képzésről készült tanulmány a következőket ajánlja:

• az ilyen jellegű tanulmányokra homogén minőségi szabványokat kell alkalmazni
• a gyakorlati képzés során egyensúlyt kell teremteni a sajátos szakmai készségek és az általános készségek és kompetenciák között
• a szociális partnereket be kell vonni a tanulószerződéses képzések megtervezésébe és megszervezésébe, hiszen ez a siker egyik alapvető tényezője, és
• a tanulókkal közösen indított kezdeményezésekkel javítani kell a szakképzési rendszerről alkotott összképet.

A szakmai gyakorlatról szóló tanulmány megállapítja, hogy:

• szükség van a szakmai gyakorlatnak az egész Unióra érvényes, világos meghatározására
• amikor csak lehetséges, a szakmai gyakorlatot a tanulmányi idő alatt kell végezni, nem pedig akkor, amikor a diákok már befejezték tanulmányaikat
• összehangolt erőfeszítésekre van szükség mind uniós, mind pedig tagállami szinten a szakmai gyakorlatok számának növelése érdekében, különösen a kis- és középvállalatoknál
• a szakmai gyakorlaton részt vevő fiataloknak pénzügyi támogatást kell nyújtani, elsősorban, ha hátrányos helyzetűek, és
• a szakmai gyakorlatok terén is törekedni kell a nyílt és átlátható toborzásra.
• Ez a tanulmány azt a szakmai gyakorlatok minőségével foglalkozó nyilvános konzultációt egészíti ki, amelyet a Bizottság 2012 áprilisi foglalkoztatási csomagjának részeként kezdeményezett (lásd IP/12/380, MEMO/12/256 és MEMO/12/252).

A szakmai gyakorlat meghatározott ideig tartó szakmai tapasztalat, amelynek oktatási összetevője is van. Célkitűzései hasonlítanak a tanulószerződéses képzésére: a tanulás és a munka közötti átmenet megkönnyítésére irányulnak gyakorlati tapasztalatok, tudás és az elméleti oktatást kiegészítő készségek kifejlesztésével. A szakmai gyakorlatok a felsőoktatási programok szerves részei lehetnek. Egyes szakmákban (pl. orvos, jogász, tanár) és számos más egyetemi tanulmányi területen is a szakmai gyakorlat kötelező eleme az oktatási folyamatnak. Ugyanakkor egyre több fiatal végez a diploma megszerzése után olyan szakmai gyakorlatot, amelynek már csak ő és a munkaadó a szerződő felei, és amely nem kötődik egyetemi tanulmányokhoz vagy a diplomához.