Fluor Tomi szombat este Győrben lépett fel, karácsonyi műsorsorozat alkalmából, az Árkád bevásárlóközpontban. A fellépés után beszélgettünk vele, többek között stílusváltásáról, új dalairól és, hogy milyen számára A Nő.

Folyamatosan jelennek meg az új dalaid..
Igen, így van! Ez egy internetes albumon, ami folyamatosan jelenik meg, egy 21 dalos trilógia tulajdonképpen, F.L.U. címmel. Három részből áll: elektro, hip-hop és élőzene.

Miben más ez az album az előzőekhez képest, a dalokat tekintve?
Szerintem sokkal kiforrottabb, azért sok mindent megéltem mióta az utolsó albumomat megírtam. Az inkább volt bulizós, mint elgondolkodtató, ez most megfordult.

Egyébként a zenei pályafutásodat mélyebb hangvételű dalokkal kezdted, majd jött a „Mizu korszak” így váltál közismerté…
Szerintem azért azok a dalok nem voltak olyan jók, mint a legújabb számok. Az nagyon kő rap volt, még nekem is, pedig amikor azokat csináltam, mondák, hogy ez nem is rap, hanem pop, nem igazi hip-hop. Az új dalok azért jóval dallamosabbak. Az volt igazából, hogy a nagy „Mizu hype” alatt én nem mertem kirakni sok számot, úgy érzem ezzel kidobom a farkasok elé és szét tépik, túl őszinte túl komoly dalokat szétsavazzák, hogy mit művészkedik itt, ez a hülye gyerek? Végre már elérkezett az, az idő, hogy jórészt, azok az emberek érdeklődnek a zenéim iránt, akik mondjuk pozitívak, és nem beszólni akarnak.

Mizuval azonosítanak még mindig?
Mindig megkapom, utánam szólnak, hogy: Na mizu, mizu, mizu? Tízből nyolc interjú azzal kezdődik, hogy mizu? Ettől nyilván már nem fogok szabadulni, most már Mizu-fiú vagyok, de mellette látom a kommenteket a visszajelzéseket, amelyek egyre pozitívabbak. Úgy érzem, kicsit ki tudok lépni ebből a szerepből, lehet még nem most, mert mindig van így egy-két év csúszás a köztudatban, az emberekben, azt mondom, ha 3-4 év múlva kitörök ebből az is jó.
Most inkább azon dolgozom, hogy Petőfi rádióban legyenek hallhatók a dalaim. Áll össze a zenekarom, szeretnék fesztiválokra menni, teljesen másik közeget megfogni. Időközben a régi dalaimnak lett egy nagy rajongótábora, amire nem is számítottam, hogy így megnő, és ők most nagyon örülnek neki, hogy van Képkockák, Felébredni máshol, és szeretik.

Mennyire befolyásolnak a negatív kommentelők?
Elég makacs vagyok, és általában azt csinálom, amihez kedvem van, még akkor is, ha cseszegetnek vele, hogy ez nem te vagy! De most ehhez van kedvem, egyébként meg nem is tudok sokáig ugyanolyan zenét csinálni, nekem ez a rap is olyan volt, hogy imádtam, de nagyon egyhangú volt. Dallamosabb, érzelmesebb dolgokra vágytam, nekem ez nagy dilemma volt, hogy megcsináljam-e ezeket az elektro-dalokat, mert én imádom az elektronikus stílust. Akkor eldöntöttem, hogy most megakarjak-e felelni a táboromnak, vagy azt csináljam, amit szeretek. Végül az utóbbi lett.

Manapság majdnem az összes sztár könyvet ír, Te nem gondolkodtál még rajta?
Sokszor szóba jött már, hogy írjak könyvet, aztán nem írtam. Azt szokták mondani, hogy mostanában az a jobb, ha valaki nem ír könyveket.

Úgy tudom életmódot váltottál, miért hoztad meg ezt a döntést?
Másfél évig 3-4 órákat aludtam, benzinkúti kajákon éltem, és 14 kilót felszedtem magamra. Ez engem annyira rosszul érintett lelkileg, hogy akkor elhatároztam, hogy jó, most van vége, elkezdtem csak nyírfacukorból készült ételeket enni, oda figyeltem az étrendemre, és két hónap alatt le is dobtam tíz kilót, most már egy éve ráálltam arra, hogy heti háromszor futok, mellette nyomom a kondit, valamivel kell ezt a züllést ellensúlyozni.

Milyen számodra A Nő?
Nincs kifejezett ideálom, mondom én mindig, de közben bizonyos típusú lányokat választok. Szeretem a bújós lányokat, akik lábujjhegyre állnak, amikor csókolózunk. De több féle barátnőm volt, teljesen más stílusú, termetű, különböző hajszínűek úgyhogy, az a lényeg, hogy megvan a szikra vagy sem.

Hogy töltöd a karácsonyt?
Az ünnepek közeledtével mindig nagyobb a sürgés-forgás ezt nagyon bírom. De karácsonykor nem lépek fel, csak 23-án. Egyébként teljesen átlagosan töltöm, a karácsonyt: családozom, ajándékozunk.Megnézzük az összes Bud Spencer filmet, a Dzsungel könyvét. Második nap már hülyét kapok, mert nem bírok egy helyben ülni, megvan a szépsége, de én nem szeretek egy helyben ülni, mindig menni akarok, csinálni valamit.

Fotó:Berta Lotti photography