Az érintett ügyfelek mindössze néhány százalékának zárolják csak a számláját péntektől a kötelező banki adategyeztetés elmaradása miatt a hazai intézetek. Még mindig nem késő azonban pótolni ezt, főleg, hogy három munkaszüneti nap következik, ami alatt még a bankkártyás fizetés vagy készpénzfelvétel sem fog működni azoknak, akik ezt elmulasztják.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítása új adatokat és nyilatkozatokat kívánt meg a banki, biztosítói, önkéntes nyugdíjpénztári és önkéntes egészségpénztári ügyfélkörből azok számára, akik 2017 júniusa előtt nyitottak számlát, és személyes azonosításra alkalmas dokumentumaikat korábban nem másolták le, adataikat nem egyeztették az e körbe tartozó pénzintézeteikkel.

Az eredeti, 2019. június 26-i határidőre azonban a hitelintézetek az adategyeztetést nem tudták elvégezni: az egymillió vállalati számla felénél nem történt meg az azonosítás, míg a bő 9,6 millió lakossági bankszámla 15 százalékánál volt késlekedés.

Ezért a kormány módosította a törvényt, új, 2019. október 31-i határidőt szabva meg az adategyeztetésre.

Ezt a határidőt azonban már nem hosszabbítják meg, így e hét, 2019. október 31-én, immár biztosan zárolják a számláikat azoknak, akik nem teljesítik a törvényi feltételeket.
Arról, hogy pontosan mit jelent az adategyeztetés, itt és itt számolt be az Origo, itt és itt pedig arról olvashatnak, hogy milyen ügyfélkör számára kötelező ez. Sőt, az Origo még egy hazai startup ingyenes szolgáltatásáról is írt, amely a céges ügyfeleknek segít az adategyeztetésben.

Ezek után lássuk, hogyan is áll most az adategyeztetéssel kapcsolatos helyzet, egy nappal a határidő lejárta előtt.

Kevés ügyfél számláját zárolják majd november 1-jén

A CIB Banknál az ügyfelek körülbelül 5 százaléka nem egyeztette még az adatait. Százezres nagyságrendű azonosítatlan ügyfélállományról számolt be a Takarék Csoport, ahol azonban hozzátették, hogy jelenleg is aktívan tart az ügyfelek törvény szerinti azonosítása a Takarék Csoport bankfiókjaiban, így a helyzet óráról órára változik. Tapasztalatuk szerint azok, akik aktívan használják az internetbank hozzáférésüket vagy a bankkártyájukat, sokkal fogékonyabbak voltak a kötelezettségük teljesítésére.

Az MKB Banknál 1 százalékra tehető azon ügyfelek aránya, akik nem tettek eleget a törvényi kötelezettségüknek.

A K&H Bank válasza szerint kevesebb mint 1 százalék a még nem azonosított ügyfelek aránya a teljes ügyfélállományból, az érintett, aktív vállalati ügyfeleken belül pedig ez az arány nem éri el a 10 százalékot.

Az Erste Bank válasza szerint az előzetes tervezés, az ügyfélkezelés és a célirányos kommunikáció hatására már az eredeti, június 26-ai határidőben is elenyésző volt az újraazonosítatlan ügyfelek száma. Az október 31-i, módosított határidőig pedig várhatóan minden olyan ügyfelük adategyeztetésével végeznek, akivel aktív, élő kapcsolatuk van.

Hasonló a helyzet a GRÁNIT Banknál is, ahol mindössze egyszámjegyűre zsugorodott a kötelező adategyeztetésben eddig elmaradt ügyfelek száma.

A Budapest Bank lakossági ügyfeleit nem érinti az újraazonosítási kampány, mivel a jogszabály által megkövetelt adatokat már a korábban lefolytatott ügyfél-azonosítási folyamat során rögzítették.

Szintén nem kell aggódniuk a Magyar Cetelem Bank ügyfeleinek sem, ahol a mostani azonosítási hullám senkit sem érint. Ezt a mélységű adategyeztetést ugyanis már régóta bevett gyakorlatként kezeli a hitelintézet, így az ügyfeleknek semmilyen teendőjük nem volt és nem is lesz ezzel kapcsolatban.

Az OTP Bank nem közölt az adategyeztetéssel kapcsolatban ügyfélszámokat, jelezték, hogy folyamatos kommunikációt folytattak annak érdekében, hogy az új, október 31-i határidőig minden érintett ügyfelük megtegye a szükséges nyilatkozatát.
Nem számítanak rohamra a hitelintézetek az utolsó napon

A körkérdésre válaszoló bankok közül egyetlen bank sem számol azzal, hogy fiókjaiban az utolsó pillanatban csúcsot döntene az adategyeztetést kérő ügyfelek száma. Az MKB Bank válasza szerint minimálisra csökkent érintett ügyfélkör miatt a rendelkezésre álló erőforrásokat elegendőnek ítélik. Ugyanígy nemmel felelt a Budapest Bank, a GRÁNIT Bank és a K&H Bank is, a CIB Bank pedig úgy fogalmazott, hogy a szükséges előkészületeket megtették, így amennyiben a bankfiókok forgalma indokolja, élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Mi történik november 1 után?

Eltérő viszont a bankok hozzáállása ahhoz az ügyfélkörhöz, akiknél zárolásra kerül sor 2019. november 1-től. Az MKB Bank több csatornán (elektronikus NetBankár üzenet, pop up üzenetek az MKB honlapján és elektronikus csatornáin, e-DM az ügyfelek bejelentett e-mail címére, sajtóközlemény) tájékoztatja majd azokat az ügyfeleket, akik nem tettek eleget adategyeztetési kötelezettségüknek. Folytatja a kampányt a GRÁNIT Bank is, az érintett ügyfelek levelezési címére ajánlott levelet küldenek.

A CIB Banknál még nem született konkrét döntés a folytatásról, a Budapest Bank és a K&H Bank viszont egyáltalán nem kampányol a továbbiakban az ügyfelek elmaradt adategyeztetésének pótlása érdekében. Akit érint a zárolás, a bankfióki felkeresést követően ismét használhatja majd a számláját - írták.
Mit is jelent a zárolás és hogyan oldható fel?

Ahol elmaradt az adategyeztetés, ott a törvény előírásainak megfelelően 2019. november 1-jén 0 órától zárolja a bankszámlát a bank.

A zárolás azonban nem jelent teljes tiltást: csak azok a funkciók nem lesznek elérhetőek, amelyeknél az ügyfél megbízásából távozna a pénz a számláról, azaz új átutalási vagy egyéb megbízás esetén, valamint a számlához kapcsolódó bankkártya használatával. Így a jelzett időponttól kezdődően, ezeket a funkciókat a pénzintézet tiltja.A zárolás nem érinti a csoportos beszedéseket és befizetni is lesz mód a számlára, továbbá megérkeznek arra a jóváírások is.Készpénzátutalási megbízást - sárga csekket - azonban nem fog tudni befizetni az ügyfél zárolt számlával, hiszen az már a bankszámláról az ügyfél megbízásából távozó pénznek számít majd.

Az adategyeztetésnek - hitelintézettől függően - 2019. október 31-ig nem csak bankfiókban, hanem levélben vagy az elektronikus csatornák használatával is eleget lehet tenni

Azonban november 1-től, tehát a számla zárolása után már kizárólag bankfióki, személyes megjelenéssel állítható helyre a számla teljes körű használata.

Hogyan próbálták elérni az ügyfeleket a bankok?

Minden piaci szereplő igen aktív volt az érintett ügyfelek elérésében - derült ki az Origónak nyilatkozó hitelintézetek válaszaiból. Az OTP Banknál tájékoztatást adtak a bankfiókokban, a papír alapú (értesítő, számlakivonat) és elektronikus (weboldal, e-mail, internetbank, telefon) csatornákon is, ezek mellett az OTP Bank minden olyan ügyfelének különböző csatornákon közvetlen értesítést is küldött (levél, email, SMS), aki az adategyeztetésben érintett volt.

Az MKB Bank szintén valamennyi lehetséges csatornán, több alkalommal felhívta ügyfelei figyelmét a jogszabályi kötelezettség teljesítésére, így levélben, postai úton, e-mailben, az MKB NetBankár és Mobil applikáció útján, üzenetek formájában, illetve a honlapjukon és sajtóközlemények formájában is, folyamatosan ismételve az üzeneteket a még érintett ügyfélkör felé.

Az Erste Bank a jogszabályi elvárásra hivatkozva csak azokat az ügyfeleket kereste meg újra, akiknek még teendőjük volt, de a honlapján minden látogatót tájékoztatott.

A CIB Bank az érintett ügyfeleket elsősorban azokon a csatornákon tájékoztatta, amelyeket használtak az adott ügyfelek.

A Takarék Csoport a telefonhívást is bevetette, de emellett az elektronikus banki csatornákon (netbank, mobilapp), a honlapjukon, valamint a sajtóban is megjelentek a felhívásai.

A GRÁNIT Bank ügyfelei tájékoztató eDM-et, a tennivalókról pedig névre szóló e-mailt, továbbá SMS-t és telefonos megkeresést is kaptak.

A Budapest Bank minden kommunikációs csatornát felhasznált az érintett ügyfelek tájékoztatásához, így postán, a vállalati internetbankban (Business Terminal), a bankszámlakivonaton, SMS-ben, valamint telefonon is megkeresték őket.

Ugyancsak minden rendelkezésre álló csatornát felhasznált a K&H Bank is. Tájékoztatásuk szerint számos alkalommal küldtek ki postai levelet, edm üzenetet, ebank üzenetet és SMS üzenetet. Ezen felül kommunikáltak ügyfeleikkel a honlapjukon, sőt az ATM berendezéseiken keresztül is.

Forrás: origo.hu

Kép: Getty Images/iStockphoto/Poike/Poike