Két főétkezés közötti falatozáshoz a magyarok legnagyobb része, 34 százaléka elsősorban friss gyümölcsöt választana, egy kérdőíven szereplő negyvenhét különböző ennivalóból. Utána a csokoládé következik 17, majd a sajt 8 százalékos említéssel. Ugyanez a sorrend harmincegy európai ország átlagában is. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat globális kutatása a napközbeni kisebb étkezésekről, elterjedt angol kifejezéssel “snack” fogyasztási szokásairól.

Nemcsak mondják, hanem fogyasztják is: Ugyanis a magyar megkérdezettek legnagyobb része, több mint fele evett a felmérés előtti harminc nap során sorrendben sajtot, friss gyümölcsöt, csokoládét.

Főétkezések között a legtöbb magyar azért eszik pár falatot, mert örömet akar szerezni magának. Második leggyakoribb ok, hogy kényeztesse saját magát, harmadik pedig biztosítani a szükséges tápanyagot. Csak negyedikként következik az éhségérzet megszüntetése.

“A keresletet elsősorban az íz, valamint az egészség szempontjai diktálják, és a fogyasztók egyiknél sem hajlandók kompromisszumra” – állapítja meg a nemzetközi trendekről Susan Dunn, a Nielsen globális szakértői tanácsadó szolgálatának elnökhelyettese. – “A fogyasztó végülis a vásárlás színhelyén határozza meg, hogy számára egy élelmiszer jellemzői egyensúlyban vannak-e. Ha pedig a kínálati oldal képviselői tudják, hogy a fogyasztók egy élelmiszert miért vesznek, akkor a megfelelő terméket tudják eljuttatni a megfelelő fogyasztóhoz, a megfelelő időben.”

Magyarországon snackek fogyasztásánál az egészség húsz felsorolt konkrét szempontja közül a válaszadók legnagyobb aránya, több mint háromnegyed része arra ügyel, sorrendben, hogy természetes élelmiszert egyen, génmódosítás nélküli összetevőkből, továbbá természetes ízesítésűt.

Világszerte az emberek főétkezések közötti falatokra 2013. április-2014. március során 374 milliárd USA dollárt költöttek, ami 2 százalékkal több, mint az előző hasonló időszakban. Egyebek között ezt állapítja meg a Nielsen felmérése alapján készült tanulmány. Habár a világpiaci költés zöme Európára (167 milliárd USD) és Észak-Amerikára (124 milliárd USD) jut, a rágcsálnivalók értékesítése legjobban fejlődő régiókban növekszik. Ázsia-Óceániában (46 milliárd USD) és Latin-Amerikában (30 milliárd USD) plusz 4, illetve plusz 9 százalékot regisztrált a Nielsen, egyik tizenkét hónapos időszakról a másikra. Közép-Keleten és Afrika vizsgált országaiban (7 milliárd USD) a növekedés üteme 5 százalék.

A Nielsen felmérése során világszerte hatvan országban, köztük Magyarországon több mint 30 ezer internethasználó fogyasztót kérdeztek meg, hogy feltárják, melyek a világon a legkedveltebb falatok, továbbá snackek esetében melyek a termékválasztás legfontosabb kritéirumai az egészség, íz, valamint összetétel jellemzői közül.

“A snack ágazatban ádáz verseny folyik” – mondja Susan Dunn. – “Nagy mértékben növekszik a forgalom a cukrot nem tartalmazó, nem édes snackekből, amelyek sokak számára mindinkább kiváltanak egy főétkezést. Egyúttal pedig jelzik, hogy a fogyasztók gondolkodásában egyre nagyobb szerepet játszik az egészséges étkezés. Jelenleg a hagyományos aprósütemények, kekszek és más édességek viszik el a snackek kiskereskedelmi forgalmának nagyobb részét. De a fogysztás változásának dinamikáját ösztönözni lehet még több innovatív, egészséges, útközben ehető rágcsálnivaló termékkel.”A közvélekedés szerint az emberek inkább napközben, ötletszerűen esznek snacket, mint valamelyik főétkezés helyett:

“Ezzel szemben napjaink sok elfoglaltsággal, helyváltoztatással járó életstílusa gyakran kényszeríti az embereket gyors étkezésekre. Sokan választanak valamilyen fast food megoldást, amelyben kevéssé érvényesül az egészség szempontja, és sok benne a kalória.. Ez óriási kiaknázatlan lehetőségeket kínál gyártó vállalatoknak arra, hogy a snackek piacán növeljék részesedésüket tápláló, könnyen, akár útközben is elfogyasztható falatokkal.”

Európában 2013. április-2014. március között a snack forgalmához legnagyobb mértékben az édesség járul hozzá, 46,5 milliárd USA dollárral, ami magában foglalja a cukros termékeket, csokoládét, cukorkát és rágógumit. Leggyorsabban, 6,8 százalékkal emelkedett földrészünkön a bolti eladás mártásokból, sós és édes krémekből, beleértve a nedves szószokat, önteteket és humuszt is. “Napközben történő falatozáshoz a fogyasztók egészséges ennivalót keresnek, de egyelőre gyakran elcsábulnak” – hangsúlyozza Susan Dunn. – “Ha a gyártók jobban megismerik a fogyasztók igényeit, akkor az segít nekik megtalálni a helyzet kulcsát, hogy kínálatukban egyensúlyba hozzák az élvezetet az egészséggel. Ez pedig a kiélezett versenykörnyezetben megnöveli esélyüket a sikerre.”