Az eldobható zsebkendők és tárgyak korában már a művészek is sokszor újrahasznosított anyagokat használnak. Alkotásaik – akárcsak ötleteik – félig készek, vagy lapra szerelt installációk. Mások szerint ezek valódi műalkotások, amelyek poszt-posztmodern eszközökkel reflektálnak a valóságra. Mik ezek? Milliárdokat érő giccsek vagy installációk?

Millió dolláros koponya

Damien Hirst a White Cube Galériában kiállított alkotása biztosan kiverte a biztosítékot a vaskalapos művészettörténészeknél. For the Love of God (Isten szerelmére) című műve egy olyan emberi koponya, melyet összesen 8601 gyémánttal ékesített. Művei és médiaszemélyisége elválaszthatatlanul összeolvadt, ami nem volt korábban jellemző a művészekre. Alkotásairól szélsőségesek a vélemények, a kritikusok szerint műveinek nincs művészi tartalma, ezért értéktelenek mint műtárgyak, mi több, értéktelenek anyagi értelemben is. Erre a kijelentésre azonban rácáfolnak azok a tények, miszerint Charles Saatchi 6, 5 millió fontért értékesítette 2005-ben az ikonná vált tartósított tigriscápát, ezáltal Hirst a második legdrágább élő művész.