Mit is jelent az önök számára az Asia Race, és a Mongólia Expedíció?

Gáspár: Számunkra ez egy nyaralás, egy nyári kirándulás és egyben egy játék, amit sárban és porban játszanak szép nagy autókkal. Kirándulni megyünk, világot látni és új élményeket gyűjteni.

A fentiek ellenére verseny kategóriában indulunk, de ez minket nem fog összezavarni céljaink elérésében, reméljük másokat sem.

Barnabás: Természetesen a versenyben győzni fogunk, bár még nem látjuk, hogy a kirándulás-kávé-kajálás hármast hogyan hangoljuk össze az első helyhez szükséges tempóval….

Eddigi túráikról mesélnének a portálolvasóknak.

Gáspár: A lassú és döcögős autókkal történő kirándulások ötlete 2009. évben jött, akkor vettük az első autónkat, egy csodálatos 89' évjáratú hosszú Pajerot. Eredetileg Bamakoba szerettünk volna eljutni, de annyira megszerettük az autót, hogy inkább olyan helyre mentünk, ahonnan egyszerűbb hazajönni, így volt az első versenyünk a Kaukázus Rally, aminek a célja Jereván, állítólag a hegyi Karabah érintésével, de ezen utóbbiról nem áll módunkban többet mondani…

Ezután jött 2011-ben egy Nordkapp, de az még nekünk is nagyon kirándulósra lett véve, ami nem volt nagy meglepetés, mert saját magunknak szerveztük.

2012-ben belehúztunk, a Central Asia Rally keretében az Aral tavat az üzbég rész felől kerülve eljutottunk a Selyem út mentén Üzbegisztánba és Tádzsikisztánba, a Pamír Highway is megvolt, a kínai határtól nem messze fordultunk meg. Ezen az úton egy szép piros tűzoltó autó volt az útitársunk, ami végül tadzsik autó nepperek kezén végezte….

Barnabás: A tűzoltónk bár mindenhol nagy feltűnést keltett, de 110 lóereje, 3 tonnája és az egy darab árva sperrdifije nem tette a dűnék császárává, így nagyon örülünk, hogy az új autónk ennél sokkal otthonosabban mozog terepen. Ugye mindent a győzelemért…

Milyen céllal indulnak ezen a megmérettetésen?

Gáspár: Hát, ahogy már fent mondtuk, világot szeretnénk látni. Murczin Zsolti egyik tavalyi versenyén tönkretettük a régi Pajerot, új autót kellett vennünk, így kíváncsiak vagyunk, hogy mit sikerült összerakni az újból.

Nagyon várjuk a Kárpátokat - reméljük nem marad ott az autó eleje, mint legutóbb - a sivatagos részeket, nagy élmény lesz ismét látni az Aralt, illetve ami maradt belőle, és Astana - ami számunkra egyúttal a végállomás is - is nagyon vonz minket.

Barnabás: Baltyika sör, homokfürdőzés az Aral tóban, csodás tájak és értelmetlen városok megtekintése és persze a borítékolható győzelem…

Az ASIA Race-n milyen autóval indulnak és mit lehet tudni róla?

Gáspár: Kék. És nagy. Na jó, nem nagy, mert mindig ez néz ki a legkisebbnek a sok autószörny között a rajtnál, de azért reméljük minket elvisz és haza is hoz. Csodálatos benne a hifi, elektromos antenna (sicc!) és van légkondi is, ami nekünk nagy reveláció. Előző életében állítólag Jet-ski húzásra használták Nagykőrösön, de ezt még mi sem hittük el komolyan, amikor megvettük kb 310,000 km futásteljesítménnyel.

Egyébként egy 1998-as hosszú Pajeroról beszélünk, 2,8 dízel. Emelni természetesen emeltük, és mostanra már szabadtüdős búvárkodásra is alkalmas, de a motorhoz nem nyúltunk. Saját tapasztalatunk szerint ezekben az autókban több van gyárilag, mint amennyire mi tudunk vezetni, szóval inkább az a kérdés, hogy ki tudjuk-e hozni belőle azt, amire készítették, és nem az, hogy legyen-e még + 100 lóerő.

Barnabás: Igazi városi rohangálós autó, bárhol lehet vele parkolni, a lányok imádják, a tetején jót lehet aludni. Ja és nincs kész, sose lesz az. Amit Zsolti rárak, mi letörjük.

Ha hármat kívánhatnának a versenyzéssel kapcsolatban, mik lennének azok?

1. Ép bőrrel, egészségesen érjen haza mindenki.

2. Balesetmentes utat mindenkinek

3. 5-ös lottó főnyeremény, de legalább egy nyertes Karátok-közt szelvény, amikor hazaérünk.

+1. Egyszer mi is kihúzhatnánk végre valakit….