A korábbi, fejenkénti 30 ezer forintos éves normatíva 25 ezerra apadt, így azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az idős, beteg emberek számára fenn akarják tartani a szolgáltatást, jobban a zsebükbe kell nyúlniuk. Országosan 32 ezer, jobbára egyedül élő, már nehezen mozgó rászorulónak jelent biztonságot a jelzőrendszeres berendezések működtetése, amellyel segítséget tudnak hívni, ha balesetet szenvednek az otthonukban.

- Lecsúsztam az ágyról, és segítség nélkül nem tudtam felállni. Ezzel csengettem, és akkor rögtön itt voltak - mondta a lapunk által megkérdezett 84 éves győri asszony. Mindkét térdébe protézist ültettek, ezért nehezen mozog. Gyakran előfordul, hogy az ágyból sem tud felkelni, ilyenkor használja a készüléket.

- Ha hívni akarom az ügyeletes nővért, akkor megnyomom a készülék gombját, és ha ott vannak közel, egyből felveszik a telefont. Beleszólnak, és mondom nekik, hogy mi van. Nagyon jó dolog, hogy az új berendezéseken keresztül már beszélni is lehet. Nem is tudom, mihez kezdenék, ha nem volna ez a kis készülék.

Győrben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény látja el azon szerződés értelmében, amely jelenleg is érvényben van a fenntartó önkormányzat, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal között.

- Vérnyomásmérő, vércukormérő, lázmérő, kötszerek. Minden megvan!

Gyors ellenőrzés, és indul a nővérrel a járőrautó. Győrben, és a megyeszékhely szakszolgálatával szerződésben álló 10 kistelepülésen jelenleg 300-nál is több készüléken riaszthatnak a rászorulók a nap 24 órájában. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás azt a célt szolgálja, hogy a többségében egyedül élő, de magukat ellátni tudó idős embereket sikerüljön az otthonukban tartani, és ne legyen szükség az esetükben intézményen belüli ellátásra.

- Nagyon bevált, és egyre elfogadottabbá válik ez a szolgáltatás - fogalmaz Panker Mihály, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény igazgatója. - Sok idős ember szorul támogatásra, gondoskodásra az otthonában, nekünk pedig szakmailag az egyik legfontosabb célunk az kell, hogy legyen, hogy amíg otthon gondozható, ápolható valaki, addig ezen ne változtassunk. A házi segítségnyújtásnak a készülék nagyon fontos kiegészítő eleme, mivel olyan biztonságos hátteret tudunk általa teremteni, amivel éjjel-nappal élhet, ha úgy érzi, hogy segítségre szorul - mondta az igazgató.

A jelenlegi, közel 400 készülék az EESZI kapacitását nem fedi le teljesen, hiszen félezer jelzőrendszeres berendezéssel is működhet a hálózat a győri közgyűlés döntése, és az engedélyek alapján. Ez azt jelenti, hogy akik úgy érzik, hogy szükségük lehet a készülékre, van lehetőségük jelentkezni, és igénybe venni. A http://www.eeszi.hu/ honlapon részletes tájékoztatót lehet találni a berendezések működéséről, az igénybevétel módjáról.

- Nagyon sokan vannak azok, akik már a határán vannak, hogy idősotthoni elhelyezést igényelnek. A bekerülési idő azonban 1,5-2 év egy ilyen bentlakásos otthonba, és ez nem csak a mi hálózatunkra igaz, hanem a megyében és országosan is. Ezeknek az embereknek ez a szolgáltatás nagyfokú biztonságot jelent, kiegészítője tulajdonképpen annak az otthoni gondoskodásnak, ami alapesetben a házi segítségnyújtást jelenti, de nagyon jól együtt lehet működni a háziorvossal és az ápoló szolgálatokkal is - teszi hozzá Panker Mihály.

Győr pénzügyekért felelős alpolgármestere szerint is jól működik városunkban a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amelyet bizonyít, hogy sokan használják, de még többen is igénybe vehetnék. Simon Róbert Balázs is arra buzdított, hogy használják ki az idősek a lehetőséget, hogy a képviselő-testület 500 készülék bekötését tette lehetővé.

- A szolgáltatás önköltsége tavaly közel 24 millió forint volt, melyből az egy készülékre jutó önköltség 71.614 forint - mondta Simon Róbert Balázs. - A feladatellátáshoz az önkormányzat közel olyan mértékű dotációt biztosít, mint a finanszírozási szerződés alapján kapott támogatás. A 24 millió forintból közel 14 millió forintot központi támogatásból kaptunk meg, és ez az összeg 2012-ben mintegy 3 millióval lesz kevesebb. Ez tehát felveti azt a kérdést, hogy önkormányzatunk tudja-e pótolni a kieső részt saját erőből? Azt tudom mondani, hogy most is zajlik a költségvetés összeállítása, és ezt a 3 millió forintot ki fogjuk pótolni - árulta el a pénzügyekért felelős alpolgármester.

Korszerűsítésre is pályáznak

A kormány a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében pályázatot hirdetett önkormányzati, állami, egyházi és nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítésére. A fejlesztések közvetetten hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintett intézmények célcsoportjához tartozó speciális és hátrányos helyzetű, sérülékeny társadalmi csoportok társadalmi aktivitása, életminősége javuljon, és a helyi közösségben való aktív részvétele növekedjen. A kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

A százszázalékos intenzitású pályázaton az EESZI is részt vesz, 180 millió forintot szeretne az intézmény megszerezni a Kálóczy tér 9-11. szám alatt működő, 135 férőhelyes idősotthon korszerűsítésére. Az Idősek Otthona 1980-ban épült, azóta több belső átalakításon ment már keresztül, elsősorban a funkcionális igények változása, valamint az ellátás színvonalának emelése miatt. Az utóbbi években a lakó és ellátó területekre tudtak nagyobb hangsúlyt fektetni, azonban a konyha felújítása csak az üzemelő rész komfortfokozatának emelésére terjedt ki.

A tervezett beruházás fő célja a konyha fölé történő emeletráépítéssel megszüntetni azt a problémát, hogy az otthonban élő idős emberek az éttermet az épületen kívülről tudják megközelíteni. Az itt élő idősek életminőségének javítását célozza az épület korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, az árnyékolás megoldása, a teljes körű akadálymentesítés, valamint az épület hőszigetelése.