Kijelenthető tehát, hogy helyreállt a győri gazdaság - tájékoztatott Simon Róbert Balázs, Győr gazdálkodásért felelős alpolgármestere.

Összességében mintegy 19,4 milliárd forint adóbevételre tett szert a város a tavalyi évben. Az összeg 2,7 milliárd forinttal magasabb, mint a 2010. évi adat. A bevétel négyötöde (16,2 milliárd forint) az iparűzési adóból származott, amely mintegy 500 millió forinttal magasabb, mint 2008-ban, a recesszió előtti utolsó évben volt. A második legmagasabb tételt az építményadó jelenti, amely majdnem elérte a 2 milliárd forintot. Ezen adónemnek - szemben az iparűzési adóval - nincs köze a gazdaság teljesítményéhez, hiszen azt a gyártócsarnokok, üzletek, bankok biztosítók garázsok alapterülete alapján kell fizetni. Jelentős, majdnem 9 százalékos bővülés következett be az idegenforgalmi adó területén is, amelyből így 69 millió forint folyt be. Ez egyértelműen a városban eltöltött vendégéjszakák emelkedését mutatja az előző évhez képest. Jó úton jár a város, amikor egész évben minőségi programokat kínál nemcsak a győrieknek, hanem a más településekről illetve más országokból érkező turistáknak egyaránt - tette hozzá az alpolgármester. A gépjárműadóból befolyt 1,1 milliárd forint pedig több mint 30 millió forinttal magasabb az előző évinél.

Simon Róbert Balázs szerint az adatok azt mutatják, hogy a győri gazdaság messze túljutott a recesszió mélypontján és jelentős növekedést produkált. A helyi adóbevételek - ezen belül az iparűzési adó - kiemelten felértékelődött Győr esetében, ami azért fontos, mert ez óvatos optimizmusra adhat okot az idei költségvetés bevételi oldalának tervezésénél. Nem feledkezhetünk meg azonban a várható kedvezőtlen hatásokról sem: idén nő az adóerő-képesség miatti elvonás, csökken a személyi jövedelemadó helyben maradó része, jelentős pluszkiadást jelent az áfa kétszázalékos emelése, a központi normatívák a tavalyi szinten maradnak, a vagyonértékesítést pedig nehezíti az ingatlanpiac stagnálása - zárta gondolatait az alpolgármester.