Az elvonás a tervek szerint a gépjárműadó egészét, a személyi jövedelemadó eddig helyben maradt részét, és az iparűzési adó húsz százalékát érintené. Több önkormányzat is vizsgálja, hogyan tudná egyes adóbevételeit megtartani a fenntartási feladatok átvállalásával, vagy olyan közterhet kivetni, amellyel korábban adómentességet élvező szolgáltatások után juthatna plusz bevételhez.

A háromezres lakosú Győrszemere önkormányzatának 20 millió forintos kiesést jelentene, ha jövőre elvonnák a helyi adókból származó bevételét. Ezt kompenzálná, ha a faluban működő tagiskola fenntartása az állam kezébe kerül, mivel így évi 25 millió forintja megmarad a településnek. Új adónem bevezetését nem tervezik, mivel most folyik a község összközművesítése, ami családonként havi 2900 forintos pluszkiadást jelent.

Horváth Gyula polgármester, Győrszemere, független: "Győrszemere a telekadót már kivezette, helyette lett a magánszemélyek kommunális adója. Azokon a településeken, ahol már mindenféle közmű benn van a gödörben, az út alatt, ott nincsen probléma, de nálunk a szennyvízprojekt most fut, ez ró bizonyos terhet a lakosságra, ezért sem tartanám feltétlenül jónak, ha különféle adónemekkel próbálnánk az embereket sarcolni."

A 30 ezres Mosonmagyaróváron 280 millió forint bevételt jelent a helyi gépjárműadó, 340 millió forint az szja helyben maradó része, az 1,7 millió forintos iparűzési adóbevétel 20 %-a pedig 340 ezer forint. A Lajta-parti városban olyan egészségügyi tevékenységre vetnének ki helyi adót, amely eddig adómentességet élvezett.

"A fogászati magánrendelésekre gondolok, amelyek ebben a városban igen nagy számban vannak, és mindenki számára közismert, hogy nagyon nagy anyagi bevételre is tesznek szert" - mondja Nagy István mosonmagyaróvári polgármester.

Mosonmagyaróváron idén januártól vezették be a telekadót. Négyzetméterenként 100 forintot kell fizetnie minden olyan belterületi telek tulajdonosának, aki az egyébként beépítésre szánt ingatlanát üresen hagyta.

Nagy István polgármester, Mosonmagyaróvár, Fidesz-KDNP: "Az a terv, amit elképzeltünk, hogy ez olyan 160 milliós nagyságrend lesz, az 70 %-ban tudott csak teljesülni, így is természetesen a költségvetésünket nagyban segítette, de a fő cél nem az új adónem kivetése, bevezetése volt, hanem az, hogy azt a hiányt, ami felmerült az iparűzési adó csökkenéséből, azt tudjuk pótolni."

Győr bevétele idén csak az iparűzési adóból meghaladja a 14 milliárd forintot, ehhez jön még az 1,1 milliárdos gépjárműadó és a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből származó 2,1 milliárd forint. Az állami elvonás elérné a 6 milliárd forintot, ami megegyezik azzal az összeggel, amit a város jelenleg az iskoláira költ. Az önkormányzat a bevételek megtartásáért cserébe vállalná az oktatási intézmények további működtetését.

Borkai Zsolt polgármester, Győr, Fidesz-KDNP: "Abban az esetben, hogyha mégiscsak az a döntés születik, hogy az állam fogja az oktatási intézmények fenntartását koordinálni, akkor mi úgy tudjuk azokat visszavenni, ha a tőlünk tervezett bizonyos százalék elvételét itt hagyják, és mi abból tudjuk finanszírozni az oktatást."

Ha mégis elvonják a helyi adóbevételt, a város megfontolná, hogy emeljen a 8 éve változatlan építményadó mértékén. Ezt gyárak, raktárépületek és áruházi csarnokok után fizetnek, mégpedig négyzetméterenként 720 forintot.