A Király beszéde filmben Te kölcsönzöd a hangodat Colin Firth-nek, aki ugyanazt játssza a vásznon, amit most Te színpadon, VI. Györgyöt. Oscar-díjas filmben, Oscar-díjas színész magyar hangjaként hogyan készültél a győri premierre, a király szerepére?

Különös a viszonyom a szerephez, nagyon örülök, hogy Veszprém után Győrben is színpadra vittük. Szerencsés voltam, mert Colin Firth egy logopédus segítségével készült fel arra, hogy hogyan dadog VI. György, a korábbi „”Bertie” Albert herceg. Különösebb kutató munkát már nem kellett végeznem, de elolvastam Mark Logue - autodidakta beszédtanár- unokájának mindeddig ismeretlen történetét , amit a nagyapja naplójegyzetei és archív dokumentumok alapján írt meg, szintén „A Király beszéde” címmel jelent meg.
Az interneten is utánanéztem, bejátszásokat hallgattam meg György beszédéből. Alapvetően a film alapján készültem fel, megnéztem egy werkfilmet is, amelyben Colin Firth elmondta, hogyan elemezték a logopédussal György dadogását.
Nekünk egy kicsit magyarosítani kellett. A magyar fordításban az „M” és a „B”nagyon sokszor előfordul, mint szókezdő hangzó. A rendezőnk Funtek Frigyes kitalálta, hogy, mivel a „beszélni” szó többször elhangzik a darabban, a „B” betűknél is dadogjak.
A „K” betűkkel nekünk szerencsénk van a dadogásnál, mert ugyanúgy kezdődik, mint a „King” szó, ami angolul jelenti a királyt. Van egy nagyon jó barátom, Kocsó Gábornak hívják, pechjére „K” betűvel kezdődik a neve, sokszor nem tudta szegény gyorsan kimondani; és mire sikerült, letették a telefont.
Szóval van benne szabadságom, mert annyit dadogok, amennyit akarok. A szövegkönyvemben is külön alá van húzgálva, hogy hol kell dadognom. Olyan a példányom, mint egy kotta.

Mennyire nehéz feladat ez színészileg?
Annyira nehéz, hogy sokszor még a büfében is dadogok előadás után. Sokáig nem tudok kijönni a szerepből. Ezt nem úgy kell elképzelni, mintha rendesen dadognék, de ilyenkor az idegrendszeremben még nagyon erősen benne van. Kicsit félek, mert novemberre elvállaltam egy duplázást is az előadásból. Nagyon felpörgeti az embert egy ilyen komoly előadás. Előfordul utána, hogy más darabokban is előjön ez a berögzülés és elkezdek dadogni. Nagyon nagy koncentrációt igényel, illetve nagyon nagy igénybe vétel. Egyszerűnek tűnik, ugyanakkor ez nem egy kedves rajzfilm, ennek hitelesnek kell lenni. Ettől nehéz, hogy mögötte kell lenni a valódi fizikai megpróbáltatásnak, és ha rendesen benne van az ember, akkor nagyon megterhelő idegileg. Amikor Veszprémbe játszottuk, ott azt mondták, hogy 20 éve nem volt ekkora sikere prózai előadásnak.

A Veszprémi előadáshoz képest észrevehető némi változás?
Hogyne. Például mások a partnerek, ez már egy óriási különbség, mert például más ritmusban beszél Pimpi (Ungvári István – a szerk.) , mint Veszprémben Kőrösi Csabi, akivel szintén nagyon szerettem dolgozni. Remek kollégákkal játszom itt is. Ungvári Pimpi, Posonyi Takács Laci és a többiek. Mihályi Orsi, aki a feleségemet játssza is más, mint amilyen ott volt Ada ( Halas Adaleida – a szerk.) . Mindenki más, és ez inspiráló is. Nem hagy megnyugodni, folyamatosan azzal is foglalkoznom kell, hogy ők hogy játszanak, alkalmazkodnunk kell egymáshoz. Az is különbség, hogy ott forgószínpadon volt az előadás. Itt pedig most fent leszünk a Kisfaludy Teremben, sokkal intimebb légkörben. 120 ember előtt játszunk, nagyon közel ülnek a nézők, át kell hangszerelni egy intimebb hangra, beszédre az egész szerepet, mert nem kell, hogy a 25. sorig eljusson, amit mondok. Három gyorsöltözésem is van a darab közben. A veszprémi már belém idegződött, most itt is meg kell szoknom az új helyzetet. Át kell programozni magam, hogy hol jövök be a színpadra, hol megyek ki, milyen ajtó nyílik. Ez kicsit felborítja a komfort érzetemet. A díszlet nagyon szép lett. A ruhám ugyan az lesz.

Szívhez szóló darab, nagy siker lesz, ezt az is mutatja, hogy már most minden előadásra elfogytak a jegyek. Emberi sorsokat, emberi kapcsolatokat mutat be, nagyon meg tudja hatni az embereket, katartikus élmény volt Veszprémben is. Forgács Péter a Győri Nemzeti Színház igazgatója, egy diákelőadást nézett meg ott, és azt mondta, minden diák szorította a szék karfáját is az utolsó beszédnél. Remélem, itt is nagy hatással lesz a közönségre.

Milyen a közös munkátok a rendezővel?
Fricivel ( Funtek Frigyes- a szerk.) nagyon régi kapcsolatunk van és mindig nagyon jól dolgozunk együtt. Lényegre törően fogalmaz, csak akkor szól, amikor fontos. Mindent elhiszek neki, amit mond, nagyon ritkán van vitánk, amit nem is neveznék vitának, inkább, amikor valamit megbeszélünk. Feltétel nélkül megbízom benne, egy jó ízlésű, jó szemű ember. Mivel színész is egyben, ezért nagyon hiteles is. Külön jó, amikor a rendezőnek van színészi tapasztalata is. Elvittük a veszprémi előadást Salgótarjánba és az lett az év előadása, pedig csak egyszer játszottuk ott. Bízom benne, hogy szívébe zárja a győri közönség is A király beszédét.

Milyen feladatok várnak Rád még az évadban?
Februárban, Budapesten a József Attila Színházban mutatjuk be Bereményi Géza Eldorádóját. Azt is Funtek Frigyes rendezi majd. Óriási szerep, végig színpadon vagyok, szinte nincs nélkülem jelenet.
Utána itt az Amadeus-ban játszom Salieri-t, Járai Máté pedig Mozart lesz. Méhes László rendezi majd, élő zenekarral játsszuk.

A riportot készítette: Csobay Dániel

Fotók: Csobay Dániel fotográfus