Valótlan állítások az önéletrajzokban

Az ausztrál Galaxy Research közelmúltban bemutatott felmérésének eredményei szerint sok helyi álláskereső állít valótlanságokat önéletrajzában remélve, hogy önnön kvalitásainak "korrekciójával" nagyobb eséllyel hívják be állásinterjúra, és kapja meg a vágyott álláshelyet.

A kutatás szerint az álláskeresők harmada ír vagy mond kisebb-nagyobb hazugságokat célja elérése érdekében. Leggyakrabban a korábbi munkatapasztalatukkal kapcsolatban állítanak hamisat: mintegy 17 százalékuk túlozza el a valóságot. Emellett 16 százalékuk szerez be ismerősöktől referenciákat, 10 százalék lódít korábbi fizetése összegéről, 6 százalék küld teljesen hamis ajánlásokat, 3 százalék pedig képzettségéről hazudik.

Munkaerőpiaci szakértők szerint a túlzó és hamis önéletrajzok jelentősen megnehezítik a munkaadók számára, hogy a meghirdetett pozícióra a legalkalmasabb embert megtalálják. Még az is elképzelhető, hogy a jobbnak tűnő önéletrajzok alapján már az interjúztatás előtt kiszelektálják azt a jelöltet, aki valós képességei szerint ideális munkavállaló lehetne.

Hibás testbeszéd

Akár valósat, akár valótlant állítanak önéletrajzaikban az álláskeresők, az önéletrajzok elküldése és az állásinterjúra történő behívás csak az első lépés az állás megszerzése felé. Az interjún még meg is kell győzni a leendő munkaadót arról, hogy a jelölt valóban alkalmas az állás betöltésére. Az amerikai munkaerőpiaci tanácsadással és álláskereséssel foglalkozó CareerBuilder felmérése szerint azonban a rossz testbeszéd könnyedén leronthatja az álláskereső esélyeit.

A kutatás során megkérdezett mintegy 2500 HR-s szakember 67 százaléka szerint a szemkontaktus hiánya, 38 százaléka szerint a mosolytalan arc, harmada szerint a nyugtalan testhelyzet is olyan viselkedés, ami csökkenti annak valószínűségét, hogy az interjú után a jelöltet alkalmasnak minősítse. A felvételért felelős szakemberek 33 százaléka szerint a rossz testtartás, 26 százaléka szerint a túl gyenge kézfogás is rontja az álláskereső esélyeit. Mindezeken felül az interjúztatók 21 százaléka zavarónak és helytelennek találja, ha az interjúalany keresztbe fonja a karját a mellkasán, illetve, ha zavarában a hajával játszik vagy az arcát piszkálja, 9 százalékuk pedig azt sem szereti, ha az álláskereső túl sokat gesztikulál.

A CareerBuilder tanácsai szerint nagyon fontos, hogy az álláskereső magabiztos benyomást keltsen az interjún, a fenti hibák azonban ennek ellenkezőjéről, többek között zavarról és kényelmetlenségről tanúskodnak. Ezek elkerülése érdekében a szakértők szerint fontos, hogy az interjú előtt az álláskereső próbáljon meg megnyugodni, például hagyjon elég időt magának a helyszínre érni, lélegezzen mélyeket, míg várakozik, és lehetőleg ne igyon stimuláló hatású italt a beszélgetés előtt. A beszélgetésekre érdemes előre felkészülni is: javasolt informálódni a cégről, végiggondolni a lehetséges kérdéseket és válaszokat, és az interjúszituációt gyakorolni ismerősökkel, barátokkal. Ez utóbbit akár tükör előtt is el lehet próbálni, így az álláskereső ellenőrizni tudja saját testbeszédét és észreveheti a zavaró hibákat.