Hiába kezdett harciasan a francia csapat, a spanyolok az első hibájukat kihasználták, majd az OM játékmesterének, Dimitri Payetnek a kidőlése után a szokott rutinnal húzták be a győzelmet, és szerezték meg történetük harmadik Európa-liga-győzelmét.

A kisebbik európai kupasorozat egyvalamiben megelőzi a Bajnokok Ligáját: előbb kerül sor a döntőjére. A magyar szurkolók számára is szép emlékeket hordozó lyoni stadionban - itt játszottunk 3-3-at a portugálokkal a 2016-os Európa-bajnokság csoportkörében - nagyszerű hangulat fogadta a kétszeres El-győztes Atlétit, és a kiírásban az első sikerére készülő OM-et, amelynek szurkolói már a kezdés előtt igyekeztek feltüzelni az övéiket.

Míg az eltiltott Diego Simeone nélkül kiálló Atlético nyolc éven belül az ötödik európai kupadöntőjére készült, addig a Marseille 2004 óta nem játszott döntőt, talán ennek köszönhető, hogy rendhagyó megoldással kezdték a finálét:

Nem a döntőkre jellemző óvatoskodással kezdődött a meccs, különösen az Olympique volt aktív, nem véletlen, hogy az első komoly helyzet is a franciák előtt adódott.

A kezdés előtt meggyújtott tűz 0-1-nél is égett a marseille-i drukkerekben.

Az utolsó percekben a spanyoloknak még arra is futotta, hogy gesztusokat tegyenek: egyrészt a Simeonét helyettesítő Germán Burgos pályára küldte Thomast, majd Griezmann helyett a klubban az utolsó előtti mérkőzését játszó legendát, Fernando Torrest is. A kettő között pedig Koke tette meg azt a szívességet, hogy adott egy gólpasszt a csapatkapitánynak, Gabinak, végképp lezárva minden kérdést.

Az Atlético így a Sevilla után a második csapat, amelyik háromszor nyeri meg a sorozatot, a Marseille pedig újra 3-0-ra veszít el egy európai kupadöntőt.

Éric Abidal hozta be a mérkőzés előtt az Európa-liga trófeáját

Forrás: origo.hu

Főkép: twitter.com

Kép: AFP/Jeff Pachoud; twitter.com