Hírek
2020. Február 11. 13:01, kedd |
Külföld
Forrás: Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti - illusztráció: pixabay
Harminc éve indult újra a diplomáciai kapcsolat Magyarország és a Szentszék között
A Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti párbeszéd a hidegháború éveiben sem szakadt meg,
ez könnyítette meg a diplomáciai kapcsolatok újraindítását 1990 februárjában Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet szerint, aki az évforduló alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.
Habsburg-Lotharingiai Eduard úgy vélte, a Szentszéknél akkreditált nagykövet feladata azért rendkívüli, mivel diplomataként hívőkkel kell kapcsolatokat építeni. "Amikor nagykövetként vatikáni miniszterrel vagy államtitkárral találkozom, tudatában vagyok, hogy papokkal egyeztetek, akik minden reggel misét mutatnak be" - hangoztatta Habsburg-Lotharingiai Eduard. Hozzátette, hogy a szentszéki nagykövet feladatához tartozik az is, hogy szentmisére járjon.
Elmondta: a szentszéki diplomaták sem találkoznak gyakran a pápával, "de akárhányszor lehetőség adódik szót váltani, Ferenc pápa magyarul válaszul nekem: Isten áldja, Isten éltesse, Isten hozta - ezt szokta mondani".
Magyarország és a pápai állam közötti kapcsolatok több mint ezerévesek: Szent István király Szent Asztrik apátot küldte Rómába II. Szilveszter pápához koronáért. Asztrik volt tehát a magyarok első "szentszéki nagykövete" - vélte Érszegi Márk Aurél nagykövetségi tanácsos. Hangsúlyozta, hogy az idei évre esik a modern értelemben vett diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója is, mivel az első stabil budapesti nunciatúra 1920 nyarán kezdte munkáját, és a független magyar szentszéki nagykövetség is akkor nyílt meg Rómában. Hetvenöt éve van annak, hogy a diplomáciai kapcsolat megszakadt 1945 április elején, amikor a Szentszéket képviselő Angelo Rota nunciusnak el kellett hagyni Budapestet.
Formális értelemben azonban a diplomáciai párbeszéd soha nem szűnt meg. "Magyarország és a Szentszék is így fogta fel, és ennek bizonyítéka a pápai évkönyv, amely sohasem törölte a Szentszéknél akkreditált nagykövetségek közül a magyart, és soha nem hagyta ki a budapesti nunciatúrát sem, csupán annyit tüntetett fel, hogy egyik sincsen betöltve" - tette hozzá Érszegi Márk Aurél. Emlékeztetett, hogy az 1964-ben kötött államközi ideiglenes megállapodás is rendszeres párbeszédhez vezetett.
A diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Németh Miklós kormányfő és Agostino Casaroli bíboros, szentszéki államtitkár között 1990. február 9-én, az Országházban aláírt egyezmény nyugtázta. Ezt követően Magyarország szentszéki képviselete a római Fraknói-villában kezdte el működését. Az utóbbi harminc évben Keresztes Sándor, Bratinka József, Tar Pál, Erdődy Gábor, Balassa János és Győriványi Gábor váltotta egymást a nagykövetség élén.
Az 1990 óta eltelt időszak jelentős eseményei között a nagykövetségi tanácsos kiemelte II. János Pál 1991-es és 1996-os magyarországi látogatását, a 2000-es szentévet, amely egybeesett a magyar államalapítás és a magyar kereszténység ezeréves évfordulójával, illetve azt is, amikor Magyarország hangversenyt adott a Vatikánban. 2001-ben a Vatikáni Múzeum vendégül látta a magyar kereszténység ezer évének szentelt kiállítást. 2011-ben az EU soros elnökeként Magyarország ünnepi hangversenyt ajánlott fel XVI. Benedek pápának a Vatikánban.
Az államközi kapcsolatok 30. évfordulója alkalmából Áder János államfő a Vatikánba látogat - adta hírül Habsburg-Lotharingiai Eduard közösségi oldala. Áder Jánost legutóbb 2013 szeptemberében fogadta Ferenc pápa.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:52, csütörtök | Külföld
A bitcoin történelmi csúcson, 94 ezer dollár fölött
2024. November 19. 07:51, kedd | Külföld
Kreml: minőségileg új helyzetet teremt egy olyan döntés, amely megengedi a mélységi csapásokat Oroszország ellen
Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
2024. November 18. 07:49, hétfő | Külföld
Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverekkel
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével - közölték amerikai kormányzati tisztségviselők vezető amerikai médiumokkal.
2024. November 15. 08:06, péntek | Külföld
Kijev tagadja, hogy nukleáris fegyver készítését tervezi
Az ukrán külügyminisztérium tagadta azt a médiában megjelent információt, miszerint Ukrajna saját atombombát készíthetne, amennyiben az Egyesült Államok lecsökkenti a katonai segítség mértékét –