Ahhoz, hogy megértsük gyakori fáradtságunk alapvető okait, célszerű egy kis felmérést végeznünk a mindennapjainkat meghatározó szokásainkról. Derítsük fel, közülük milyen „főbűnösök" játszanak közre abban, hogy folytonos kimerültséget érzünk! A „vádlottak padján" az elsők közt szerepelhet a rossz alvás. Nem meglepő, hiszen aki rendszertelenül, rosszul vagy nem eleget alszik éjjel, nem számolhat mással, csak fárasztó napokkal. A második „főbűnös": a stressz. Amikor a munka, a gyerekek, a család vagy a partnerkapcsolat gondjai egyre csak sűrűsödnek, velük együtt nő bennünk a feszültség. Ha ehhez még hozzáadjuk a nem eléggé rendszeres, egészségtelen táplálkozást: el is készülhet a „vádirat". Jön a bágyadtság, a tetterő teljes hiánya. De mit tehetünk ellene?

Az egyensúly helyreállítása

Először is vezessük be a közel azonos lefekvési-felkelési időt, és próbáljuk mindenkor betartani: még hétvégeken se térjünk el jelentősen tőle. Ami az alvás időtartamát illeti: az orvosok szerint egyszerűen nem alszunk eleget, azért vagyunk fáradtak. De vajon tudjuk-e, hogy mennyi alvásra van szükségünk? Nos, ha minden reggel támolyogva kászálódunk ki az ágyból, ahelyett, hogy frissen kiugranánk belőle - akkor kevesebbet alszunk a kelleténél. Noha kortól és alkattól is függ, a legjobb, amit tehetünk, ha igyekszünk körülbelül 8 órát aludni minden éjjel. Egyúttal tanácsos kirekesztenünk a zajokat és zavaró fényeket a hálószobából, az alvás idejére.

1.Rangsoroljuk feladatainkat!

Szétforgácsoljuk magunkat fontos vagy kevésbé lényeges feladatok teljesítése közben, ami felemészti időnket, és végül képtelenek vagyunk megfelelően súlyozni teendőinket. Ezért a leghelyesebb, ha listát készítünk elsődlegesen és a másodlagosan fontos feladatainkról. Kezdjük a legégetőbbekkel, és ha nem jut idő a többire - ütemezzük őket későbbre.

2.Osszuk szét a teendőket!

Otthon bízzuk meg gyermekeinket, társunkat: vásároljanak be, vagy vegyenek részt más módon a házimunkában (még ha nem is végzik el olyan jól, mint mi). A munkahelyen törekedjünk rá, hogy olyan kollégákkal vegyük körül magunkat, akikkel szükség esetén megoszthatjuk munkánk egy részét. Ha ez utóbbi nehezen megy, keressük meg az okát, miért habozunk. Fogadjuk el végre, hogy nem tudunk mindent egyszerre elvégezni, ezért tanuljunk meg nemet is mondani. Ha ezt a kis „takarítást" elvégezzük a fejünkben és az életünkben, van esélyünk rá, hogy több időnk jut önmagunkra.

3.Ne akarjuk a maximumot elérni!

Sokan hiszik azt, hogy csak a társadalmi ranglétrán elért siker számít, így e cél szolgálatába állítják egész életüket. Rengeteg időt töltenek munkával, és minden energiájukat belefektetik. Meggyőződésük, hogy egyszer majd jelentősen profitálnak belőle - azon a napon, amikor céljuk megvalósul. Minthogy azonban nem létezik tökéletes ember, tanácsos erről a törekvésről mindenkinek lemondania. Helyette sokkal célszerűbb megvalósítható célokat kitűzni magunk elé - amelyek nem emésztik fel minden időnket és energiánkat.

4.Tudjuk kiválasztani az optimális időpontokat!

Tudnunk, kell, melyik napszakokban vagyunk szellemileg-fizikailag frissek, mikor tudunk a legjobban teljesíteni. Ha reggel vagy délelőtt, időzítsük akkorra a bonyolult munkát, a fontos találkozót, a döntéshozatali helyzetet stb. Ha viszont délután vagy este, ne erőltessük azt a feladatot korábban, amelyet eltehetünk a számunkra kedvező, későbbi időpontra is.

5.Pihenjünk többet!

Ne tekintsük időveszteségnek, ha több szabadidőt engedélyezünk magunknak, esetleg hobbinknak élünk. Hiszen az csak hasznunkra válik: visszanyerjük vele megtört kreativitásunkat a komolyabb feladatok megoldásánál. Tudnunk kell azt is, hogy a munka és a pihenés akkor jó, ha egyensúlyban és nem ellentétben áll egymással.

A hat csapda

Egy neves amerikai szakértő szerint hat étrendi csapda veszélyezteti leginkább energiaszintünket egész napon át.
Az első: nem iszunk elég folyadékot napközben. Előfordul, hogy szinte a kiszáradás szélén állunk. Amikor szomjasak vagyunk, már elvesztettük testfolyadékunk 2-3 százalékát. Még ez az enyhe dehidráció is okozhat fáradtságot, levertséget, ezért az ajánlott 1-másfél liter folyadékról (főként ásványvízről) gondoskodni kell.

A második csapda: nem elegendő proteint (húst, halat, tojást...) fogyasztunk. Pedig az egyszerű fehérjék tartják magasan az energiaszintet, és teszik aktívvá a szervezetet. A következő baj lehet, ha túl sok, vagy túl kevés szénhidrátot eszünk, mivel az ételek helyes arányú szénhidrát- és proteintartalma biztosítja energia-utánpótlásunkat, amelyet kalóriában mérünk.

Újabb csapda: éberségünk fenntartása érdekében gyakran a kávéra támaszkodunk - pedig tanácsos napi egy-két csészére korlátozni a fogyasztását, hiszen úgyis csak időlegesen segít (és van, akinek ártalmas is). Fáradtak lehetünk attól is, ha nem jól időzítjük az étkezéseket: a túl hosszú várakozás a táplálékra csökkenti a vércukor- és energiaszintet.

Végül a kimerültség további oka lehet, ha hiányoznak ételeinkből a főbb vitaminok, ásványi anyagok (pld. a vashiány komoly fáradtságot okozhat). Ezt egy kiadós vitaminkúrával orvosolhatjuk, kiegészítve oligoelemekkel, aminosavakkal, ásványi sókkal. (E tekintetben konzultáljunk szakemberrel). Hamar tapasztalni fogjuk, mennyivel frissebbek leszünk a kúra befejeztével.

(www.patikamagazin.hu)