Ennek egyik legnagyobb szeletét a műholdak piaca adja és karnyújtásnyi távolságra vagyunk a globális műholdas internetszolgáltatások elindulásától. A kormány is kiemelt célterületnek tekinti az űripart, amelybe a következő években milliárdos befektetések landolhatnak.

„Az űrgazdaság megértéséhez fontos kettéválasztani a tudományos célokat szolgáló állami űrkutatást és az üzleti alapú megoldásokat”– mondta Arnócz István a Space Apps Kft. ügyvezetője a hirado.hu-nak.

Az elmúlt két évtizedben megfigyelhető az a tendencia, hogy gazdasági szereplők veszik át a kezdeményezést az új technológiák kifejlesztésében.

Az állami űrügynökségek mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak üzleti alapon működők, amelyek az állami megrendelések mellett a piacról szerzik bevételeik nagy részét – tette hozzá. Az iparágban csak New Space-ként hivatkoznak erre a trendre, amely a szektor üzletiesedésére utal.

A Bryce Space and Technology elemző cég adatai szerint az űrgazdaságban az állami szereplők költése a teljes összeg ötöde, mintegy 80 milliárd dollár – nyilatkozta lapunknak Pacher Tibor, a Puli Space Technologies vezetője, a Puli holdjáró rover atyja.

Lesznek olyan beruházások, amelyeket a piac nem fog finanszírozni, mert üzleti alapon nem működnek és többek között a Hold- és Mars-expedíciókban vagy tudományos-katonai kutatásokban továbbra is meghatározó marad az állam szerepvállalása.

Az űrgazdaság egyik éllovasa az elektromos autózást forradalmasító Elon Musk. Cége, a SpaceX több ezer műhold kilövését tervezi

és pár éven belül egy olyan műholdas internetszolgáltató hálózat épülhet ki (a Starlink projekt keretében), amellyel az egész világot lefedheti. 2019-ben indították útjára az első 60 műholdat és idén havonta két starttal terveznek, alkalmanként 60 egységgel.

Az űrbázisú internetszolgáltatás hosszabb távon versenyképes alternatívát jelenthet a földi internetszolgáltatókkal szemben. Saját elmondása szerint Musk a Starlinkből származó bevételt a Mars-űrhajó fejlesztésére fordítja.

A Tesla vezére a napokban jelentette be, hogy külön üzletágba szervezi és tőzsdére viheti a szatellitcéget.

Eközben a Starlink európai konkurense sem tétlenkedik. Az Airbus repülőgépgyártó és a brit telekommunikációs cég, a OneWeb együttműködésében tavaly hat műholdat állítottak pályára. Összesen 650 műholdat terveznek felbocsátani és terveik szerint olcsó internet- és telefonszolgáltatást biztosítanának.

Az űrgazdaság kommercializálódását a technológiai innováció, a műholdak méretének csökkenése és a kisebb méretű és gyorsabban felbocsátható rakéták elterjedése is segítette. A kisműholdakkal egy sor olyan feladat is megoldhatóvá válik a közeljövőben, amelyekhez régebben nagyobb méretű műholdakra volt szükség. A kisműholdak előnye, hogy könnyebben pótolhatók, ha hiba éri őket, vagy megsemmisülnek.

Jelenleg a legtöbb kereskedelmi célú műholdat az optikai térképezéssel foglalkozó Planet Labs működteti. Az amerikai cég több száz egységből álló földmegfigyelő műholdflottája, alig pár kilós nanoszatellitjeivel, lényegében a Föld minden pontját lefedi és képes bármikor, bárhol nagy felbontású képeket szolgáltatni, amelyet aztán kereskedelmi célokra értékesítenek.

"Jelenleg mintegy 2 ezer műhold kering Föld körüli pályán, de a bejelentett fejlesztéseknek köszönhetően többszörösére növekedhet majd a műhold forgalom a világűrben, amely nemcsak a csillagászok kutatásait, és az észlelést veszélyeztetik, hanem az űrszemét további terjeszkedését is elősegíthetik, de már erre is üzleti megoldások születnek" – fogalmazott Pacher Tibor.

Tízmilliárdok juthatnak az űriparra

Magyarország hosszas előkészületek után 2015-ben vált az Európai Űrügynökség (ESA) hivatalos tagjává, bár az együttműködés már az 1990-es évek elején elkezdődött, de politikai és gazdasági okai voltak a csúszásnak.

A teljes jogú tagsággal lehetővé vált a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódása az európai programokba. A tagsággal járó befizetett összeg nagy részét visszapályázhatják magyar cégek, kutatóintézetek, egyetemek.

"A nagyjából kétmilliárd forintnyi ESA támogatás segítségével a magyar állam az űripari cégeket gyakorlópályán tudja tartani és támogatni" – mondta Arnócz István. Ez lehetőséget ad arra, hogy pályázati forrásból fejlesztett technológiákat, később piaci szolgáltatásként értékesítsék és később ezek a cégek a piaci szolgáltatásokból megéljenek. Példaként az osztrák űripari stratégiát hozta fel a szakértő.

Egy osztrák cég például ionhajtómű fejlesztését sikeresen vezette be a kis és közepes méretű műholdak piacára, ahol meghatározó szereplő lett. Az ESA üzleti Inkubátorháza pályázatokkal is segíti a kezdő vállalkozásokat, de a tervek szerint hamarosan kizárólag hazai forrásokra is lehet pályázni. A 2019-es költségvetésben űripari fejlesztésekre közel 3 milliárd forintnyi összeg lett elkülönítve, ez az összeg 2020-ban tovább nőhet.

Az űriparban működő cégeket a szerint is meg lehet különböztetni, hogy új űreszközök felbocsátásában, űrhardware építésében vállalnak szerepet (upstream) vagy a már meglévőket új területekre terjesztik ki, ami kisebb befektetés mellett akár nagyobb haszonnal is kecseget. Egyre inkább jellemző trend, hogy olyan szakemberekre van szükség, akik képesek lefordítani az upstream kutatásokat downstream alkalmazásokba.

"A technológia fejlődése, az adatfeldolgozási kapacitások bővülése az IT cégek számára is megnyitotta a kapukat, amelyek akár kis költséggel beszállhatnak az iparág downstream ágazatába.
Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben" – mondta Szijjártó Péter tavaly novemberben, amikor bejelentette, hogy az oroszokkal együttműködve hazánk 2024-ben űrhajóst küldhet a világűrbe. A következő három-négy évben tízmilliárd forintot különített el erre a célra a kormány.

Szakértők szerint ennek az összegnek a többszörösét tehetik ki a jövőbeni megrendelések, amelyek akár számos új termék és szolgáltatás formájában jöhetnek létre.

Kulcsszereplők az űriparban

A magyar űripari beszállítok közül az egyik legismertebb a C3S Kft. A céghez kötődik az első magyar műhold a Masat-1 kifejlesztése, a BME hallgatóival és két tanszékével együttműködve. A több mint kétezer alkatrészből felépített kisműhold több mint ezer napig keringett a Föld körül, mielőtt 2015 januárjában megsemmisült.

A Cubesat osztályú műholdak jellemzően 1-2 hónap üzemidőre vannak tervezve, melyet az esetek nagy részében nem érnek el. A Masat-1 öt másik Cubesat műholddal volt együtt felbocsátva, a ezek közöl négy nem is indult be, míg magyar fejlesztés a légkörbe való belépésig üzemszerűen, jól működött.

A cég MTA Energiatudományi Kutatóközpontjával együttműködve fejleszti a kozmikus sugárzás és a mágneses tér űridőjárási célú mérésére szolgáló műszerét. A RadMag kozmikus sugárzásmérő a RadCube műhold fedélzetén kerülhet az űrbe tervek még ebben az évben. A projekt az Európai Űrügynökség (ESA) első hazai finanszírozású programja.

Létszámban és árbevétel tekintetében a legnagyobb magyar űripari cég a BHE Bonn Hungary.

A cég a világ élvonalába tartozik mikrohullámú telekommunikációs, és radarrendszerek gyártásában mind földi és űr környezetben.

A BHE mérnökei által tervezett és gyártott berendezések megtalálhatók a Nemzetközi Űrállomáson, repülőgépek fedélzetén, műholdkövető földi állomásokon és modern távközlési rendszerekben. A cég bevételeinek döntő hányadát a piacról szerzi és csak részben támaszkodik ESA fejlesztési forrásokra.

Az Admatis Kft-t 2000-ben alapították, de a cég története régebbre nyúlik vissza. Az előd szervezet már az 1980-as években aktív volt, legismertebb projektjük az úgynevezett űrkemence volt, ami az oroszokat és amerikaiakat egyaránt érdekelte. A vevőköre a legnagyobb iparági szereplők köréből kerül ki.

Magyar rovert a Holdra!

A Puli Technologies 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy a gyorsan növekvő magán Hold-ipar részévé váljon. Támogatásokból és saját forrásaikból fejlesztettek ki a Puli névre elkeresztelt holdjárót, amely az első magyar tervezésű jármű, amely a Holdra szállna.

A tervek szerint a távvezérlésű robot legalább 500 métert tenne meg az égitest felszínén, és nagy felbontású videót és képeket küldene vissza a Földre. A rover különféle mérőeszközök szállítását, vezérlését és kommunikációját is biztosítani tudja, akár a holdi erőforrások felfedezéséhez, valamint azok holdfelszíni hasznosításához is.

A szerkezet kifejlesztésekor figyelembe kellett venni a Holdon uralkodó extrém viszonyokat. Az éjszakai –180 °C és a nappali +140 °C között ingadozó hőmérséklet komoly hőterhelést jelent az alkatrészeknek, valamint a holdpor hatásait, amely az elektronikát károsíthatja.

A Puli Rovert úgy terveztük meg, hogy a kéthetes Hold-napot mintegy 70 százalékos napelem-lefedettség mellett is győzni fogja energiával, az éjszaka túlélését most nem céloztuk meg – mondta a cégvezető.
A holdjáró egyik változatát 2013 elején a marokkói sivatagban is tesztelték.

Az 5 kg tömegű súlyú eszköz az amerikai Astrobotic cég leszállóegységén rakétahordozójával juthatna el a Holdra fel a világűrbe, ennek indulása 2021 augusztusában várható – emelte ki Pacher Tibor, aki szívügyének tekinti a holdjárót, amelyben több évnyi munka fekszik.

Forrás: hirado.hu

Főkép: MTI/OeWF/Katja Zanella-Kux

Kép: MTI/Balogh Zoltán; MTI/Máthé Zoltán