A magyar uniós elnökség legnagyobb kihívása az eurózóna válsága. A görög és ír válság után kialakult helyzet kezelésében Magyarországnak úgy kell fellépnie, hogy közben nem tagja a közös uniós pénzt használó országok körének. Szintén fontos tárgyalásokat kell majd folytatniuk a magyar diplomatáknak a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetésről, amelynek előkészítése a magyar elnökség alatt kezdődik, és amelynek kapcsán komoly szembenállás van a szegényebb államok és Nagy-Britannia, Németország és Franciaország között.

A magyar elnökségnek kezelnie kell majd a schengeni-övezet bővítésével kapcsolatos vitákat is. Románia és Bulgária ugyanis – Magyarország támogatásában bízva – azt reméli, hogy a budapesti elnökség alatt, 2011 márciusában csatlakozhatnak az övezethez, ám Párizs és Berlin már jelezte: nem tartják felkészültnek a két országot a csatlakozásra.

A magyar elnökség egyik legfontosabb eseménye a Keleti Partnerség második, májusban várható csúcstalálkozója lesz a magyar fővárosban, amelynek sikeres lebonyolítása közelebb hozhatja a közösséghez a hat korábbi szovjet tagállamot: Örményországot, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát. Budapest emellett abban is bízik, hogy elnöksége idején előrelépés lesz a balkáni integrációban, elsősorban Horvátország csatlakozási folyamatában.

Ezen főbb témakörök mellett a magyar prioritások egyike Közép-Európa súlyának növelése az unión belül, valamint a térségbeli együttműködés erősítése. Ebben jó partner lehet az év folyamán Lengyelország, hiszen június végén Budapest Varsónak adja át az elnöki stafétát. Budapest emellett fontosnak tekinti az EU közelebb hozását az állampolgárokhoz, a Duna menti országok együttműködését célzó Duna-stratégia elfogadását, valamint egy uniós szintű romastratégia kialakítását.

Az uniós elnökség egyébként valójában az Európai Unió Tanácsának vezetését jelenti, a másik két fő döntéshozó szerv, az Európai Bizottság és az Európai Parlament munkáját nem érinti. Ennek ellenére gyakran az összefoglaló „uniós elnökség” névvel illetik a féléves ciklusokat. Az elnökségi triók rendszerében három ország közösen nevez meg irányvonalat, de ezen belül az egyes országok bemutathatnak saját prioritásokat. Vannak továbbá olyan témakörök, amelyek kapcsán több éven keresztül folyik a jogszabály-előkészítés, így a soros elnöknek ezeket is tovább kell vinnie. Technikai értelemben az elnökségi feladatok egyik legfontosabbja az EU csúcstalálkozóinak megszervezése, valamint a Miniszterek Tanácsa üléseinek levezetése lesz. (pr)

FH