Hírek
2018. Január 25. 09:30, csütörtök | Belföld
Hét város jövőképe pályázik, egy célért: Európa Kultúrális Fővárosa cím 2023-ban
Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen közül kerül ki az a város, amelyik 2023-ban – egy brit várossal egyetemben – az Európa Kulturális Fővárosa címet viselheti.
Ez a hét város küldte be pályázatát a 2017. december 20-i határidőre az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A benyújtott pályázatokat egy független szakértőkből álló, tizenkét fős nemzetközi testület bírálja el. Az előválasztási ülést 2018. február 13-14-én tartják, ezen nevezik majd meg azokat a pályázókat, amelyek az év második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes kihirdetése 2018 végére várható.
Összeállításunkban rövid összefoglalót olvashatnak a hét város elképzeléseiről.
Debrecen
Debrecen múltját, jelenét és jövőjét köti össze a város pályázata, amely elsősorban nem az infrastrukturális fejlesztésekre, sokkal inkább az ott élő emberekre fókuszál, újraéleszti a város több száz éves hagyományait, így nyitva új utat a kultúrafogyasztók irányába.
A debreceni Déri Múzeum
A pályázat egyik kulcstémája a város sajátos településszerkezete. A kertségek és a lakótelepek évtizedek óta megújulásra várnak. Az elképzelések szerint a botanika jegyében, virágok és növények köré épülő ünnepek, fesztiválok keretein belül színezi majd Debrecen e tekintetben újra önmagát.
Emellett 2023-ra XXI. századi formában újul meg pl. a Déri múzeum, megelevenednek a város kevésbé ismert helyei, épületei és új szerepet kapnak üresen álló, városi tulajdonban lévő ingatlanok. A városban oly nagy hagyománynak örvendő kézművesség is lendületet kap: kortárs és digitális személetmóddal, új formában jelenik meg a “kézzel készítés művészete”, többek között egy alkotópiac létrejöttével. De a könyvdizájn, könyvtervezés és tipográfia, valamint a kultúrák közötti párbeszéd dinamizálása is kiemelt szerephez jut.
Eger
Eger programkoncepciójának szlogenje: Kapcsolj a kultúrára! Ebben esszenciaként fogalmazódik meg, hogy a projekt fókuszában a vizualitás, a vizuális kultúra áll, amelynek alapeleme a fény és az ebből táplálkozó energia.
A művészeti program legfontosabb stratégiai eleme a gyermekek és az ifjúság kulturális érzékenyítése, befogadóvá nevelése. Fontos elem a kultúraközvetítés minőségi szintjének emelése is. Szeretnék kivinni a minőségi kultúrát is a közterekre, és ún. kultúrapontokat kialakítani, ennek során egyebek mellett megvilágítják a várost, hogy láttassák azokat a kulturális kincseket, amelyeket az épített műemlékek rejtenek.
A kulturális program víziója szerint Eger egy intelligens és kreatív város, „…amelyben a művészek és tudósok, a várostervezők és mérnökök munkája a legszorosabban összefügg, kölcsönösen feltételezi egymást.” A program filozófiája a közös gondolkodás, kiemelten a filmművészet, képzőművészet, csillagászat, kultúrtörténet, fény- és digitális technika területein. A város tervezett főbb fejlesztései a Kulturális Központ építése, az Uránia mozi felújítása, valamint kreatív ipari inkubátorház kialakítása egy üres iskolaépületből.
Gödöllő
Gödöllő mint élő, lüktető, de hagyományait tisztelő, kulturálisan pezsgő kisváros a történetmesélést (storytelling) választotta kulturális–művészeti programjának vezérfonalául, a város múltjából táplálkozva, jövőjét előrevetítve. Tematikus pillérei a kisvárosi közösség; a család, generációk; a kommunikáció; a stresszmentes életmód; valamint a jövőbeli ökováros vizionálása a Szent István Egyetemmel szorosan együttműködve, az energetikai fenntarthatóságot szem előtt tartva, és építve a vízre.
A város az év egyes szakaiban húzófesztiválokat szervezne a hagyomány és modernizáció gondolata mentén, ráirányítva a figyelmet mindazokra a művészekre és művészeti ágakra, amelyek Gödöllő kulturális arculatát meghatározzák. Egyben teret engednének a tehetséges, mesterek által mentorált fiatalok bemutatkozásának, és lehetőséget adnának a kultúra szélesebb tömegek számára való elérhetővé tételéhez is.
Győr
Győr pályázatának középpontjában az áramlás áll. A város földrajzi fekvéséből adódóan mindig is egyfajta európai kapuként engedte át, szűrte meg az európai kultúrát.
Az Európa Kulturális Fővárosa program kapcsán ezt készülnek összegezni, többek között olyan kulturális utak kidolgozásával, amelyek különböző területekre fókuszálva vezetik hozzájuk a látogatókat egész Európából. A pályázatban ezenkívül szerepet kap az urbánus kultúra és a különböző művészeti ágakról folytatott eszmecserék is.
A pályázatban tervezett beruházások nagyobbik része összhangban van a Modern Városok Program győri elemeivel: ilyen például a Győri Nemzeti Színház felújítása, új hangversenyterem és konferenciaközpont építése, a kulturális infrastruktúra fejlesztése és Győr földrajzi elérésének javítása.
A programsorozat épít a város kulturális intézményrendszerére, nemzetközi hírű társulataira – mint például a Győri Balett és a Győri Filharmonikus Zenekar –, a határokon túl is ismert fesztiválokra (Győrkőcfesztivál, Barokk Fesztivál), természeti szépségeire és épített környezetére is.
Székesfehérvár
Hazánk történelmi fővárosának és egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági központjának tervezett programsorozata az önkormányzat tájékoztatása szerint szervesen székesfehérvári, felismerhetően magyar és szervesen európai. Székesfehérvár értékeinek és örökségének bemutatása mellett kiemelt hangsúlyt kap benne a kultúrák közötti párbeszéd, az európai kulturális jó gyakorlatok felmutatása, továbbá a digitális és természetkultúra, a kreatív ipar és a designművészet.
A királyok menete Székesfehérváron
A fehérvári pályázat épít azokra a beruházásokra, amelyeket a város a következő években megvalósít. Ezek közé sorolható az egykori Fekete Sas Szálló rekonstrukciója, a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok építése, az Árpád-ház Program első ütemének elemei, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár épületének komplex felújítása, a tervezett közterület-megújítások és zöld projektek, a tudományos és művészeti park kialakítása a fűtőerőmű helyén, az Akóts-malom épületének felújítása és EKF Központ, valamint kreatív, művészeti műhely funkciókkal való felruházása, valamint az Ybl Miklós Emlékház létrehozása.
Szombathely
(Iron) Curtain call Szombathely! – Függönyt fel Szombathely! – ezzel a címmel nyújtotta be Szombathely a pályázatát. A vasi megyeszékhely arra helyezi a hangsúlyt, hogyan lehet csökkenteni az egykori vasfüggöny helyén, a régiók között húzódó, gazdasági különbségekből eredő szakadékot a kultúra hidat építő eszközeivel. Szombathely pályázatában bemutatja azokat a kulturális és kreatív lehetőségeket, amelyekkel a kultúra a gazdaság élénkítéséhez, erősítéséhez járulhat hozzá.
Szombathelyi Savaria játékok
Kétezer év, hármas határ, négy ütem, egész-egészséges város – fogalmazta meg mottóját Szombathely. Ezzel egyrészt Savaria, a kétezer éve lakott település páratlan történelmi múltjára, a hármas határ, Ausztria és Szlovénia közelségére és a térségi összefogásban rejlő lehetőségekre, a négy ütemmel pedig a „Tánc fővárosaként” elért sikerekre és tánchagyományokra is utal. A rekreációs adottságok, az egészségmegőrző és aktív kikapcsolódást nyújtó programok teszik teljes egésszé Szombathely Európának bemutatott kulturális kínálatát.
Veszprém
A város programötletei egy regionális összefogásra mutatnak rá, ennek megfelelően a város és térsége kapcsolatára épülnek, és elsősorban a Balaton körüli településekhez kötődnek.
Kolostorok és kertek Veszprémvölgyben
Fontos szempont volt ugyanakkor, hogy a balatoni programkínálatot már ne gazdagítsák tovább, hanem inkább a kisebb háttértelepüléseknek legyen több lehetőségük bemutatkozni.
A programok megtervezésénél és kiválasztásánál egy értékhármas jelentette a fő szempontot, amely a térség három jellemező motívumára utal: „lépcsők és sarkok” (épített környezet), „szél és víz” (természeti értékek), „játék és inspiráció” (az alkotó ember reflexiója).
Néhány kiragadott példa a hármas tematika mentén: Szörnyek és sellők – Európa mitikus vízi lényeinek meghívása a Balatonba, történetük elmesélésével; Virtuális város – a háború utáni időszakban eltűnt belváros újjáteremtése az informatika eszközeivel; Köztünk élnek – kulturális kapcsolatok kialakítása a régióban letelepedő külföldi nyugdíjasok és a helyiek között.
A programok inkább közösségfejlesztési célúak és – ebből fakadóan is – változatos helyszíneken valósulnak meg.
Forrás: turizmus.ccom
Képek: turizmus.com; Csobay Dániel fotográfus
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 16. 08:12, szombat | Belföld
Orbán Viktor: a magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból származnak
A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból és annak következményeiből származnak - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2024. November 16. 08:07, szombat | Belföld
A kormány kifizette a Dunaferr dolgozóinak bérét a tulajdonos helyett
2024. November 16. 08:05, szombat | Belföld
Szerelési és karbantartási hibák vezettek a miskolctapolcai Barlangfürdő leégéséhez
Szerelési hibák sorozata, valamint a karbantartás és a szabványossági felülvizsgálat hiánya vezetett a miskolctapolcai Barlangfürdőben keletkezett tűzhöz
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).