A főpolgármester és Gulyás Gergely miniszter vezetésével a tanács egyetértésre jutott abban, hogy a Galvani híd megépítése jó megoldást kínál Dél-Buda és Dél-Pest összekötésére és segít a belváros forgalomcsillapításában.

Az ülésen Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának felkérésére a Budapest Fejlesztési Központ nevében Vitézy Dávid vezérigazgató részletesen bemutatta a híd és a kapcsolódó utak terveit, a belvárosi forgalomcsillapítással való összefüggéseket, a villamosfejlesztések hálózati koncepcióját és a Galvani híd mellett szóló érveket. Az elmúlt két hónapban a fővárossal folytatott párbeszéd eredményeként tehát létrejött a megállapodás a főváros és a kormány között arról, hogy a távlatban megépítendő Albertfalvi hídhoz képest a Galvani híd megépítése élvezzen prioritást.

A Galvani híd és a hozzá csatlakozó körút a belváros elkerülésével köti majd össze a városba nyugatról és délkeletről befutó sugárirányú főútvonalakat és autópálya-bevezető szakaszokat - ismerteti a részletes terveket Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid. Az új kapcsolat tehermentesíti a túlzsúfolt Könyves Kálmán körút - Rákóczi híd útvonalat, és lehetővé teszi, hogy a belváros átfogó közúti forgalomcsillapítása is egyidejűleg megtörténjen, hisz jelentős közúti forgalmat vehet át az új híd nyomán a Rákóczi és a Petőfi híd a belvárosi hidakról, elsősorban az Erzsébet hídról. Vitézy igen pozitív fejleménynek tartja, hogy ennek fontosságáról mind a főváros, mind a kormány oldaláról teljes egyetértés alakult ki. Az önkormányzati választások előtt a korábbi városvezetés támogatásáról biztosította a projektet, és a friss döntéssel a híd építéséhez az új városvezetés támogatása is biztosított.

A Galvani híd építése évtizedek óta szerepelt a fővárosi tervekben. Négy éve a korábbi, visszavont olimpiai pályázat indította be a híd előkészítését, a HÉV-ek, a körvasút és sok más közlekedési fejlesztéssel együtt - akkor a fő gondolat az volt, hogy a városhoz legközelebb eső rozsdaövezetek szolgáljanak a fejlesztések fő célterületeként. Ekkor indult meg

Fürjes Balázs irányításával a Déli Városkapu fejlesztési mesterterv előkészítése, amely az észak-csepeli közpark megépítését és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág menti rozsdaövezetek diákvárossá fejlesztését célozza, és ekkor indította el a híd tervezését is a kormány. A Galvani híd tervezésére nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet a világhírű holland UNStudio méltán nyert meg. A tervpályázatban Vitézy a közlekedési szakértői munkacsoport vezetőjeként vehetett részt, és szerinte kiváló terv győzött, ezért is örül, hogy a híd és a kapcsolódó utak tervezését a Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. folytathatja a múlt heti döntés nyomán.

Az elmúlt napokban-hetekben több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a beruházás műszaki tartalmával kapcsolatban. Az egyik aggály az volt a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub részéről, hogy a tervezett új közúti kapacitások új forgalmat is generálnak, ha egyidejűleg nem történik forgalomcsillapítás a belvárosban, illetve megjegyezték, hogy a csillapítás az új hídtól függetlenül is lehetséges, nem kell minden intézkedéssel erre várni. Vitézy mindkettővel egyetért, és ami ennél fontosabb, az FKT döntése is világosan ezzel egybevágó: a főváros és a kormány is egyetértett abban, hogy az új Duna-híd teljes belvárosi forgalomcsillapítási potenciálját a híd megnyitása idejére teljeskörűen kiaknázó intézkedési terv és forgalomtechnikai módosítások előkészítése szükséges a főváros részéről, beleértve az érintett bevezető utak belső szakaszainak (így például az Üllői út belső szakaszának) forgalomcsillapítását. Az Üllői út azért is jó példa ez ügyben, mert a Galvani híd átadása után nagyobb mérvű forgalomcsillapítás szükséges, de addig is van mit tenni: a metrópótlás után a ma kialakított buszsávokat már nem érdemes visszaadni a közúti forgalomnak, e téren is egyetértés volt az FKT ülésén.

Az állami beruházásban tervezett híd nem csak azért fontos, mert Budapest délre fejlődik, és nem csak azért, mert a hozzá kapcsolódó körút aktiválná és feltárná a városhoz közel eső, tömegközlekedéssel a HÉV-ek és a Déli Körvasút fejlesztése révén jól kiszolgálható észak-csepeli, dél-pesti rozsdaövezeteket. Az észak-csepeli, újbudai és Soroksári út menti városfejlesztési potenciál kiaknázásán túl fontos cél, hogy az új híd minimum 37 ezer, de az említett kísérő forgalomcsillapítási intézkedésekkel akár 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros napi autóforgalmát. Ez levegőminőség-javítási és klímavédelmi szempontból is fontos célkitűzés.

Az új Galvani körút kialakítása, lehetséges "autópálya-jellege" miatt is hangzottak el aggályok, korszerű, városias kialakítást sürgetve. Az aggály Vitézy számára érthető, hiszen új városi körút és Duna-hidak építésére Budapesten utoljára a Hungária-gyűrű kiépítésekor került sor, amely a 20. századi autócentrikus tervezés tipikus példája, és aligha javítja közvetlen környezetének élhetőségét.

Fontos szerepe lesz a forgalomcsillapításban:

Az új körút azonban nem ilyen lesz, a 21. század számára, és annak szemléletével épül. A tervezés első lépésétől fogva szem előtt tartják, hogy az új Duna-híd és a kapcsolódó körút városi főútként működjön: szintbeli csomópontjai legyenek, zebrákon lehessen keresztezni, és ne csupán közlekedési folyosó, hanem a környező városrészek fejlődését, a kiterjedt rozsdaövezetek átalakulását szolgáló tengely legyen. A 2x2 sávos útpályát ezért teljes hosszában irányhelyes kerékpáros létesítmények kísérik, a forgalomtól védett járdákat fasorok szegélyezik majd, szintbeli gyalogátkelőkkel.

Hosszú tervezőmunka és számos lehetséges megoldás elemzése után az a döntés született, hogy

- az újbudai szakaszon, a Fehérvári út és az új Duna-híd között kizárólag szintbeli csomópontok épülnek majd, közúti felül- és aluljárók nem.
- A Csepel-szigetet keresztező és a pesti szakaszon is csupán a vasúti és HÉV-vonalak keresztezései kerülnek külön szintbe.
- A Fehérvári út és a Gubacsi út között középfekvésű villamospálya is épül a beruházás részeként, melyen - a BFK és BKK között egyeztetett előzetes hálózati javaslat szerint - elsősorban Közép-Buda és Pesterzsébet között lesz érdemes új villamosjáratot indítani.

Forrás: origo.hu

Főkép: Látványterv - Vitézy Dávid/Facebook

Kép, térkép: mandiner.hu