Mellettük fokhagyma, halászhálók, kötelek, egy sárga felső, meg néhány doboz cigaretta volt, utóbbi árulkodó koreai figyelmeztetésekkel.

Néhány nappal korábban több ember csontvázát találták meg egy másik hasonló csónakban, és a cigaretta, valamint a koreai feliratú életmentő mellények miatt ebben az esetben is feltételezték, hogy eredetileg Észak-Koreából indulhattak útnak.

Novemberben sok, egyes források szerint közel harminc ilyen rejtélyes csónak, kisebb hajó ért el Japánig, és voltak, amelyek utasai élve jutottak át az ezekben a hónapokban meglehetősen viharos tengeren. A közeli településeken élő japánok közül többen aggódnak, hogy esetleg észak-koreai kémek lehetnek az érkezők között, mások azt feltételezik, hogy az éhínség és az elnyomás elől próbálnak egyre többen ilyen kétségbeesetten elmenekülni. A legtöbb jel azonban arra utal, hogy tényleg halászokról van szó, akik kénytelenek voltak veszélyesen messzire merészkedni.

A parti őrség fokozta a járőrözést a nyugati partoknál, de a novembert leszámítva éves szinten valójában egyáltalán nem kiugró jelenségről van szó. A csónakok körüli bizonytalanságra jellemző, hogy nem mindegyiket tudták beazonosítani, ezért is lehet, hogy a New York Times szerint év eleje óta 76, míg a Guardian szerint 64 sodródott partra, vagy a japán parti őrség valamelyik hajója elé, míg tavaly összesen 66-ról volt hír.

Mivel a 2017-ben felpörgő észak-koreai rakéta- és atomprogram miatt különösen feszült a helyzet a Koreai-félsziget körül, ráadásul Phenjan kétszer is átlőtt rakétákat Japán felett, sokan meglehetősen aggódva figyelik ezeknek a csónakoknak a feltűnését is. „Nem tudom, vajon miért került elő ilyen sok ilyen rövid idő alatt" – mondta a novemberi esetekre utalva a New York Timesnak a parthoz közel lakó egyik asszony.

Rákényszerülnek a veszélyes utakra
Satoru Mijamoto japán Észak-Korea-szakértő azt mondta, hogy 2013 óta szaporodtak meg a partra sodródó hajók és csónakok. Szerinte azért, mert Kim Dzsongun észak-koreai diktátor akkor jelentette be, hogy nagy erőket kell fordítani a halászatra. Propagandavideókon 2017-ben is azt sulykolták, hogy meg kell kétszerezni a kifogott halak számát. „A halászhajók olyanok, mint a hadihajók, megvédik a népet és az országot. A halak pedig olyanok, mint a lőszer" – állt a Rodong Sinmun, az állampárt lapjának egyik vezércikkében.

Az ország elleni nemzetközi szankciók miatt Észak-Korea nem nagyon tudja eladni a tengeri áruit külföldön, de elsősorban Kínába exportálnak, amivel a rezsim egyébként is a kereskedelmi kapcsolatainak 90 százalékát lebonyolítja, másrészt a feketegazdaságon keresztül is jelentős pénzeket tudnak beszedni a halászatból. A Bloomberg szerint Észak-Korea emellett egész egyszerűen a saját élelmiszerszükségletei miatt is a halászat felé fordult, az rakéta- és atomprogram miatt kiszabott újabb szankciók miatt ugyanis az eddiginél is kevésbé férhet hozzá a külföldi piacokhoz.

Hidesi Takeszada, az egyik tokiói egyetem oktatója egy másik vetületre is rávilágított: Észak-Korea külföldi valutáért cserébe átengedett halászati jogokat Kínának a Sárga-tengeren. A Yonhap szerint ebből állítólag éves szinten 75 millió dollár folyhat be Kim Dzsongunnak, viszont a kieső halmennyiséget mind a Japán-tengerről kellene fedezniük.

Sokakat pedig az éhínség hajt arra, hogy vállalkozzanak az életveszélyes tengeri utakra a Japán körüli kizárólagos gazdasági övezetben bőséges halfogással kecsegtető vizekhez. Észak-Koreában az 1990-es években pusztító éhínségben egymillióan meghaltak, de az ENSZ becslései szerint még is a 25 milliós lakosság 70 százaléka nem jut hozzá megfelelően változatos étrendhez.

A nem szokványos úton érkező észak-koreaiak megjelenése Japánban azért kelt félelmet sokakban, mert északi ügynökök az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején japán állampolgárokat raboltak el, akikért aztán váltságdíjat követeltek. A bevándorlási hatóságok viszont a nyolc férfiről is megállapították, hogy nem kémekről van szó. Szakértők szerint ügynökök egyébként sem ilyen szedett-vedett csónakokkal próbálkoznának.

Forrás: index.hu

Fotó: Kyodo / Reuters