A szúnyogok közel 2000 faja közül mindössze 53 a potenciális vérszívó, közülük is csak a nőstények, és nem is mindegyik. Van, amelyik megelégszik a nektárral, de az igazán rámenős anyák a táplálóbb vért választják tojásaiknak. Támadásukat tökéletes arzenál és módszerek segítik – erről szólt cikkünk első része.

Még a vérszívó szúnyogok is ellennének anélkül, hogy megcsípnének minket, de az igazán vérmes anyáknak vér kell. Hihetetlenül kifinomult módszereik és fegyvereik vannak, a menekülés lehetetlen.

Most a hazai szúnyogok által terjesztett betegségekkel és három veszélyes, behurcolt fajjal folytatjuk: Soltész Zoltán biológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusával, a kétszárnyúak szakértőjével beszélgettünk.

A viszketés és a szúnyogcsípés összes kellemetlen tünete valójában szervezetünk immunválasza, éscsak itt, a hidegebb égövön vagyunk olyan szerencsések, hogy általában ennyivel megússzuk.Legalábbis ezt hisszük.

Kevesen tudják, hogy a hazánkban őshonos szúnyogfajok is nagyon komoly betegségeket hordozhatnak:

A nyugat-nílusi lázat. Ez egy szúnyog terjesztette vírusos megbetegedés, idegrendszeri problémákat okozhat.
Az Usutu vírust, ami a nyugat-nílusi lázhoz hasonló.
A maláriát pedig nem kell bemutatni.
Az emberi maláriával hazánkban nincs gond, ezt az 1960-as években sikerült kiirtani Magyarországról, napjainkban csak a madarakat fertőző fajok vannak jelen.

Az emberi malária jelenleg csak külföldön megfertőződött beteg emberekkel jut be Magyarországra, a fertőzés továbbadása könnyen megakadályozható: olyan helyiségbe kell gyógyítani a maláriás beteget, ahol nem fér hozzá csípőszúnyog.

Ez alapvetően egy madárvírus, de emlősöket is megbetegíthet. Az emlősökben viszont csupán olyan kis koncentrációban jelenik meg a vírus, hogy azt a csípőszúnyog már nem tudja továbbadni, tehát a vírus szempontjából az emlősök zsákutcát jelentenek – emeli ki a szakértő.

A madarak közt azonban sűrű sorokat vághat: az elmúlt években például valószínűleg a nyugat-nílusi vírus tizedelte meg a karvalyállományunkat, és egyes területeken a házi libákat kellett miatta tömegesen elpusztítani.

Tőlük továbbra is “csak” észbontó döngicsélést és mindent lekaparós csípésekre számíthatunk, de a behurcolt, invazív fajok már komolyabb fenyegetést jelenthetnek. Jelenleg hárman állnak a tudósok fókuszában. Annyira újak, hogy még rögzült magyar elnevezésük sincs: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog.

Mindhárom fajt az ember hurcolta be Európába, komoly trópusi betegségeket képesek terjeszteni ésfélő, hogy a klímaváltozás következményeként megvetik lábukat a Kárpát-medencében.

Tigrisszúnyogként ismeri a hazai közvélemény a szakértő által zebraszúnyogként említett fajt, és neki kell igazat adnunk, hiszen fekete és fehér csíkokkal díszített rovarról van szó. Európai szemmel minden bizonnyal beszédesebb a tigris elnevezés, hiszen olyan betegségek terjesztője, mint

a nyugat-nílusi vírus,
sárgaláz vírus,
St. Louis encephalitis,
dengue-láz,
chikungunya-láz
Hazánkban 2015-ben és 2016-ban is kimutatták egyedeit, de “csak” késő nyáron, július második felében és augusztusban. Ez pedig a szakember szerint annyit tesz, hogy behurcolt egyedekről van szó, ma még a tigris- vagy zebraszúnyog sem képes áttelelni Magyarországon.

Aggodalomra az ázsiai bozótszúnyog ad okot. Nyugat-nílusi vírust terjeszthet, ésstabil populációt hozott létre Magyarországon,amelyik nyugatról kelet felé terjeszkedik.

Ok nincs okozat nélkül. A globális felmelegedés negatív hatásait az időjárás mellett bőrünkön érezzük ebben a formában is: soha nem látott “trópusi” betegségek bukkanhatnak fel nálunk is, mert a terjesztőik lassan, de úgy tűnik egyre biztosabban megvetik a lábukat Közép-Európában (is).

Szerző: Bihari Dániel

Forrás: 24.hu/tudomany/