- szögezték le szakértők Szentendrén, a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián szombaton, a magyar tartalékos napi rendezvényen tartott biztonságpolitikai előadáson. Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felidézte: a második világháború előtt Európa egy túlnépesedett kontinens volt, így migráció szempontjából kibocsátónak számított. Aztán viszont "új helyzetben találta magát", s egy befogadó hely lett. Az 1990-es évektől folyamatosan érkeztek az Európai Unióba az emberek, a bevándorlás egy állandó jelenség lett, az elmúlt másfél évben viszont megsokszorozódott a kontinensre érkezők száma - emelte ki a szakértő, aki szerint a jelenlegi uniós szabályok nemhogy csillapítanák, hanem katalizálják a menekülthullámot.

Szerinte az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Ezt az alapelvet viszont mostanáig sok európai vezető tagadta, a legutóbbi uniós csúcson ismerték csak el a baloldali, liberális politikusok, hogy az ilyen mértékű és intenzitású migrációs hullám nem jó - jelentette ki. Ugyanakkor továbbra is vannak még erős filozófiai különbségek a vezetők között - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar kormány az ausztráliai modellt követné. Ennek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátuszt, az megkapja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére, az örökre elveszíti azt a lehetőséget, hogy legális menekültstátuszt kapjon.

Orbán Balázs elmondta: Európa esetében ezt segítené az úgynevezett hot-spot-féle kérelmezőhelyek létesítése, például Törökországban. Így az unión kívül indulhatna el a menedékjogi eljárás. Ha viszont valaki illegálisan elindul és belép Európába, akkor nem kaphat menekültstátuszt - összegezte a szakértő, megjegyezve: a V4-es országok, s a kelet-közép-európai országok is úgy vélik, csak így lehetne kezelni az Európát terhelő migrációs nyomást.

Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek - mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar kormány által hozott intézkedések nyomán a szerb-magyar határszakaszon mostanra nagyjából normalizálódtak a viszonyok. Ugyanakkor elterelődött a hullám, ezért szükséges a magyar-horvát határon is hasonló intézkedéseket tenni - mondta Orbán Balázs.

Angyal Ágnes, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont, hogy miért ilyen későn reagált az EU, azt senki sem tudja - jegyezte meg. 2011-ben elindult az "arab tavasz" a Közel-Keleten több államban forradalmak, polgárháborúk alakultak ki. Ezekről a területekről 2013-ban kezdtek elindulni az emberek, először a szomszédos országokba. Mostanra viszont Jordániában, Egyiptomban és Törökországban is megteltek a befogadó állomások, ezért továbbindultak Európa felé - magyarázta.

Az Európai Unió csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország "megkongatta a vészharangot", miután 2015 áprilisában bekövetkezett a migráció történetének legnagyobb katasztrófája: elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó, s több mint 800-an vesztették életüket.

A kutató szerint az EU nagyon lassan reagált a kérdésre. Javaslatok vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország gyorsan lépett - hangsúlyozta Angyal Ágnes, kifejtve: a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar határon - betartva az uniós előírásokat és szabályokat - regisztrálják az embereket. Görögország pedig - bár nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja - egyszerűen átengedi a migránsokat. Ennek kapcsán elmondta: az uniónak nincs arra vonatkozó szabályozása, hatékony eszköze arra, hogy szankcionálja azokat az államokat, akik nem tartják be a szabályokat, s regisztráció nélkül átengedik az embereket.

Angyal Ágnes azt mondta: az EU jelenlegi menekültügyi szabályozását nagyon alaposan át kell gondolni, mert az elmúlt félév tapasztalatai alapján az látható, hogy az "nem működik".

Mindezek mellett a kutató szerint számos kérdés van még, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyien jönnek még. Angyal Ágnes emellett a kvótarendszer működőképességét is kérdésesnek véli. A szakértő felvetette: foglalkozni kell azzal, ha be is fogadjuk, letelepítjük a bevándorlókat, hogyan integráljuk őket a társadalomba.