Nemcsak a gyerekeknek, de az édesszájú felnőtteknek is kitűnő kikapcsolódási lehetőség ellátogatni a budapesti csokoládékiállításra, ahol megismerkedhetünk az finomság történetével, közben pedig magunk is megízlelhetjük ezt a nagy múltra visszatekintő édességet.

Egy 1904–1906 között épült nemesi vadászkúriában kapott helyet a Csokoládé Múzeumi Kiállítás. Nem lehet eltéveszteni a figyelemfelkeltő épületet a kakaóterméseket mintázó kovácsoltvas kerítéssel és a Mozart-figurákkal. A tulajdonos, Farkas Elemér húsz éve gyűjti a csokoládéval kapcsolatos emléktárgyakat – eleinte inkább csak hobbiként, később már tudatosan, megalapozva a múzeum kiállításának anyagát. A gyűjteményben igazi ritkaságok, érdekességek láthatók a csokoládékereskedelem kezdetétől a közelmúlt míves dobozainak, csomagolásainak bemutatásáig. A száz évvel ezelőtti csokoládéboltok kirakatai közül a három legnagyobbat, a Gerbeaud-t, a Stühmert és a Szent Istvánt nézhetjük meg a múzeumban.

A Mozart-golyó története

Ott jártunkkor a Csokoládé Múzeumi Kiállítás tárlatvezetője, Gere János beavatta a látogatókat a Mozart-golyó történetébe is. Ahogy mesélte, az első Mozart-golyó Salzburgban 1892-ben készült el. Ott élt egy Paul Fürst nevű cukrász, aki kávézót működtetett, és esténként édességeket készített a vendégeknek, amelyeket másnap a csésze mellé tett, hadd nassolgassanak a kávézás mellett. Egyik este otthon gyúrogatta a marcipángolyót, amely belepottyant egy csokoládéval teli lábosba. Keresett egy pálcikát, amellyel kihalászta. Gondolta, ha a csokoládé is jó, és a marcipán se rossz, akkor a kettő együtt biztos finom. Mivel nem volt egyszerű ember, még variált rajta. Így a marcipángolyókat különböző nugátkrémekbe is belemártotta, csak azután csokoládéba, majd másnap reggel odatette a csészék mellé. Újítása ízlett a salzburgiaknak. A cukrász Paul Fürst mindennap, amint ballagott a kávézójába, Mozart szülőháza előtt ment el. Innen jött az ötlet, így lett az édességének Mozart-golyó a neve. Azonban elkövette azt a hibát, hogy nem védette le, ezért van ilyen sok Mozart-termék a piacon.

Svájc bespájzolt

A tárlatvezetésen azt is megtudtuk, hogy míg Amerikában az egy főre jutó éves csokoládémennyiség 4,2 kilogramm, addig Magyarországon 3,9. A legtöbbet Írországban fogyasztják, ott több mint 12 kilogramm jut egy főre. Ezt követi Belgium, majd Anglia. Lengyelországban esznek a legkevesebbet, 1,2 kilogrammot átlagban. Svájcban gyártják a legtöbb barna édességet. Ott annyira biztosra mennek, hogy barlangokban folyamatosan tartalékolnak egy évre elegendő csokoládé-alapanyagot.

Napi két kocka

A magas kakaótartalmú csokoládé egészségügyi hatása eddig is ismert volt, most azonban a kölni klinikán végzett vizsgálatok megállapították, hogy napi két kocka, lehetőleg 85 százalék kakaótartalmú csokoládéval már csökkenthető a vérnyomás. Rendszeres fogyasztásával megelőzhető a vérrögök kialakulása és az infarktus is. Kutatások szerint a csokoládé egyik alkotóeleme az aszpirinhez hasonló hatást ér el a szervezetben. Általa akár az agyvérzés vagy a mentális betegség is megelőzhető. A csokoládé a krónikus fáradtság tüneteit is enyhíti. Már a XVII. századi francia orvoslás is úgy tartotta számon ezt az édességet, mint a rossz kedélyállapot elleni gyógyszert. (da)

Durkó Anett - MNO