Városlista
2022. augusztus 14, vasárnap - Marcell

Hírek

2021. Július 10. 08:41, szombat | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak az SZBK kutatói

Immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak az SZBK kutatói

Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal,

hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel pénteken.

A kutatócsoport - Pál Csaba és Manczinger Máté vezetésével - megvizsgálta, hogy a tumorok molekuláit az immunrendszer számára láthatóvá tevő különböző HLA-molekulákat hordozó tumoros betegek hogyan reagálnak az immunterápiára. Azt tapasztalták, hogy bár a "svájci bicska" HLA-változatok valóban nagyobb eséllyel mutatják be a tumorok megváltozott fehérjéit az immunrendszer számára, az ezeket a változatokat hordozó betegek mégis rosszabb túlélést mutatnak. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi állhat ennek a hátterében - olvasható a közleményben.

Mint az összegzésben kifejtik, az immunrendszer alapvető szerepet játszik a fertőzések legyőzésében és a tumorsejtek elpusztításában, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a saját, egészséges sejtjeinket ne támadja meg. A tumorellenes immunterápia az utóbbi két évtizedben terjedt el. A terápia segítségével lehetővé vált az előrehaladott stádiumú rákbetegek hatékony kezelése is, ezáltal forradalmasította az onkoterápiát. A kifejlesztésében részt vevő kutatók, James P. Allison és Hondzso Taszuku, munkásságukért orvosi Nobel-díjat kaptak 2018-ban.

A terápia a szervezet tumorellenes immunválaszát erősíti fel, amely akár áttétes tumorok teljes elpusztítását is eredményezheti. Ezáltal az immunterápia óriási lépés volt az előrehaladott tumorok kezelésében. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a betegeknek egy jelentős hányada nem reagál rá, ezért kulcsfontosságú azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek meghatározzák a terápiára adott immunválaszt.

Az össszegzés szerint a kórokozók és a tumorok molekuláit, illetve a saját fehérjéket is a HLA-molekulák teszik láthatóvá az immunrendszer számára azáltal, hogy jellegzetes fehérjerészleteket kötnek meg a sejteken belül és mutatnak be azok felszínén. A HLA-molekulák rendkívül változatosak, ezért kicsi az esélye annak, hogy két személy pontosan ugyanazokat a variánsokat hordozza. Bizonyos változatok rendkívül sok eltérő fehérjedarabkát képesek hatékonyan bemutatni az immunrendszer számára, így egyfajta "svájci bicskaként" lehet tekinteni rájuk. Ezek a változatok főként olyan területeken terjedtek el, ahol sok fertőző betegség van jelen, mert több kórokozó felismerését teszik lehetővé - részletezik.

"Azt gondolnánk, hogy ezek a változatok a tumorokat is hatékonyabban ismerik fel, mert nagyobb eséllyel kötik meg a tumoros sejtekben képződő megváltozott fehérjerészleteket, ugyanakkor a kutatók eredményei ennek pont az ellenkezőjét támasztották alá" - jegyzik meg.

"Sajnos a 'svájci bicska' HLA-molekulák nem válogatnak, azaz ugyanúgy megkötik a saját, egészséges fehérjéinket is, amelyekből a tumorok megváltozott fehérjéi jönnek létre. Mivel ezek a módosult fehérjék gyakran csak minimálisan különböznek az egészséges fehérjéktől, az immunrendszer képtelen megkülönböztetni őket egymástól, és a tumort sajátként ismeri fel, ha 'svájci bicska' HLA molekulával rendelkezünk" - mutatnak rá a közleményben.

A szelektívebb HLA-variánsok esetében ugyanakkor más a helyzet: nagyobb az esélye annak, hogy csak a megváltozott, tumorra jellegzetes fehérjék kerülnek bemutatásra, így az immunrendszer könnyebben azonosítja őket, és a tumort hatékonyabban pusztítja el.

Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy a kórokozók felismerése nem szenved-e csorbát, ha valaki "svájci bicska" HLA-molekulákat hordoz. A szegedi kutatók korábbi vizsgálatai igazolták, hogy ezek a HLA-variánsok több kórokozó hatékony felismerését és elpusztítását teszik lehetővé. Ez azért lehetséges, mert a kórokozók fehérjéi sokkal jobban eltérnek a saját fehérjéinktől, mint a tumorok megváltozott fehérjéi. Ennek következtében hiába mutatnak be több saját fehérjét a "svájci bicska" HLA-variánsok, ez nincs hatással a kórokozók fehérjéinek felismerésére - olvasható az összegzésben.

A "svájci bicska" HLA-molekulák esetében a mennyiség a minőség rovására megy, aminek a tumorellenes immunválasz látja a kárát - állapítják meg, hozzátéve, hogy a kutatók eredményei segíthetnek eldönteni, hogy kik azok a tumoros betegek, akiknél potenciálisan hatékony lesz az immunterápia, és kik azok, akiket más gyógyszerekkel érdemes kezelni.

Az összegzésben hangsúlyozzák, hogy a megfelelő tumorellenes immunválasznak nem csak az immunterápia során, hanem egész életünkben rendkívüli a jelentősége. Ezt bizonyítja az is, hogy azok az emberek, akik súlyos immunhiányos betegségben (például AIDS) szenvednek, sokkal fogékonyabbak tumoros megbetegedésekre. A jövőben a kutatók tervei között szerepel annak vizsgálata, hogy a "svájci bicska" HLA-molekulák hordozása önmagában fogékonnyá tesz-e tumoros megbetegedésre azáltal, hogy elégtelen tumorellenes immunválaszt eredményez.

A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmány a Nature Cancer című szakfolyóiratban jelent meg július 8-án.

Ezek érdekelhetnek még

2022. Augusztus 12. 07:00, péntek | Életmód

Péntektől figyelhető meg a legtöbb hullócsillag

Augusztus 12-13. között tömegesen érik el bolygónk felsőlégkörét a Perseidák hullócsillagai, azonban a telihold miatt csak a legfényesebb meteorokat láthatjuk majd.

2022. Augusztus 08. 14:04, hétfő | Életmód

Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELKH kutatói

Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói,

2022. Augusztus 05. 09:09, péntek | Életmód

Egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat.

2022. Augusztus 05. 07:00, péntek | Életmód

Nyáron kevesebbet tévéznek az emberek, a legnépszerűbbek a sorozatok és a filmek

Nyáron kevesebbet, napi 1-3 órát tévéznek az emberek, a legnépszerűbb műsortípusok a sorozatok és filmek, ezeket követik a természetfilmek és a dokumentumfilmek a Direct One elemzése szerint.