Míg az influenza ellen védőoltással védekezhetünk, a nátha, megfázás tüneteit csak enyhíteni tudjuk.

Kezdjük az egyszerűbbel, a náthával. A betegség tüneteiért több száz különféle vírus lehet felelős, ezért nem szerezhetünk a nátha ellen védettséget. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, RS-vírus is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.

A nátha tüneteit mindenki ismeri, hiszen évente többször is (a kisgyerekek akár évente tízszer is) megkaphatjuk. Enyhe lefolyású betegség, mely cseppfertőzéssel terjed, és meglehetősen ragályos. Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ez után, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, majd száraz, ugató köhögés, amely rendszerint a negyedik ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat. A nátha nem gyógyítható, tüneteinek enyhítésére orrcseppek és spray-k alkalmasak, a láz-, gyulladás- és fájdalomcsillapítók mellett. Szövődményei közül a melléküreg gyulladás és gyerekeknél a középfülgyulladás fordul elő gyakrabban, ilyen esetekben antibiotikum adása indokolt lehet. A náthához hasonló tüneteket okozhat allergia vagy szénanátha, de erre a torokfájás nem jellemző, viszont könnyezés, szemviszketés, tüsszögés előtérben állhat. A szénanátha tünetei hosszabb ideig tartanak, szemben a megfázás általában egy hetes lefolyásával.

Az influenza szintén vírus betegség, de ennek kórokozója mindig az influenza vírus valamelyik fajtája. Az influenza A és B az a két típusa az influenza vírusoknak, amely nagyszámban betegíthet meg embereket. Az A vírusokat a felületükön elhelyezkedő fehérjék (a haemaglutinin -H és a neuraminidase – N) alapján altípusokra lehet bontani, ezek közül 1977 óta többnyire a H1N1 és a H3N2, vírusok okoztak járványokat. A B vírusok csak ritkábban okoznak súlyosabb megbetegedést. Az influenzavírusok gyorsan változnak és mutálódnak, és így alakulnak ki az újabb és újabb altípusok. Az egyik altípus ellen kialakult védelem nem vagy csak kis részben nyújt védelmet a másik altípus ellen, ez a magyarázata az évenkénti, általában télen megjelenő, szezonális járványoknak.

Az utóbbi időben gyakran említett H1N1 vírus részben sertés, kis részben madár, és részben emberi vírusból származik. Az emberek többsége (a 65 éven felüliek egy részének kivételével) még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fogékony a fertőzésre.

Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. A torokfájás ritka, és csak az esetek 30-50%-ban jelenik meg orrfolyás, orrdugulás. Szövődményei főleg kisgyermekekben, idősekben és krónikus betegségben szenvedőkben veszélyesek. Ezek között leggyakoribb a különböző baktériumok okozta tüdőgyulladás, mely antibiotikumokkal kezelhető. Ritkán az influenza első tünete a maga a vírus által okozott vérzéses tüdőgyulladás lehet, amelynek halálozása nagyon magas. Az influenza kezelésére léteznek gyógyszerek, az un. antivirális szerek csoportjába tartozók, ezek a tünetek enyhítésére, a betegség időtartamának lerövidítésére alkalmasak, de csak a megbetegedés első 1-2 napján elkezdve hatásosak. Általában csak a nagyon súlyos tünetekkel kezdődő, vagy a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozók megbetegedése esetén ajánlják használatukat.

Mindenkinek, de elsősorban az öt éven aluli kisgyerekeknek, a terheseknek, az időseknek, és a hat hónaposnál idősebb krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott azonban az influenza (szezonális és új) elleni védőoltás. Ezzel nemcsak önmagunkat, hanem környezetünket és hozzátartozóinkat is védjük az influenza ellen. A védőoltás 70-90%-os védelmet nyújt, és miután elölt vírust tartalmaz, nem okozhat influenzás megbetegedést. Mellékhatásai enyhék, legfeljebb hőemelkedés, a beadás helyén fájdalom vagy duzzanat, bőrpír jelentkezhet.