- Először is gratulálok júliusban született kisfiához, Domához. Hogy éli meg az
anyaságot?

- Köszönöm szépen. Nagyon szuper, életem eddigi legszebb, legboldogabb időszaka. A munkába való visszatérésem óta pedig egy nagy szervezés minden nap. Próbálok minél többet lenni a gyerekkel, van segítségem is, viszont így is egy elképesztő logisztikai hadművelet.

- Január óta újra játszik a Nemzeti Színházban, áprilistól pedig megkezdődtek a koncertek is. Milyen a visszatérés?

- A színház könnyedén ment. Az ember csak úgy visszaáll egy működő előadásba, tehát az nem annyira feltűnő dolog. Szerintem sok néző nem is tudta, hogy nem én játszottam a szerepet egy háromnegyed évig (Csehov: Három nővér-Irina - a szerk.), mert nem feltétlenül figyelik, hogy mi történik a színházon belül. A visszatérés nagyon jó volt, nekem gyakorlatilag olyan érzésem volt, mintha nem is telt volna el semennyi idő. A színházi előadásoknak különben is van egy saját ideje, ami valahogy olyan mintha folyamatosan lenne az a darab, és amikor
néha úgy van, akkor belemész, aztán kiszállsz belőle, így egyáltalán nem éreztem, hogy eltelt majdnem egy év. A koncertezés az más, mert ott abszolút én vagyok a főszerepben, de most már kezdünk belerázódni. Szerencsére a közönség nagyon jó, főleg a budapesti dupla A38 hajó közönsége zseniális volt, úgyhogy nagyon jól sikerültek a visszatérő koncertek úgy érezzük.

- A koncerteken mindig ezer fokon ég. Honnan ez a sok energia?

- Alapvetően az embereknek százszor több energiája van, mint amit felhasználnak, csak nincs rá módszerük, vagy nem is akarják ezt előhívni. Az agyunknál ugyan ez van. Sokkal többre vagyunk képesek, mint amennyit elérünk az életben. Az energia kérdése is ilyen. Én azt gondolom, hogy nekem az egyik fő dolog az életemben, például az, hogy koncerteket adjak, és nem tehetem meg, hogy ott csoszogok jobbra-balra a színpadon, hanem azt ezer fokos erőbedobással kell csinálni. Persze én is ember vagyok, nekem is vannak rosszabb napjaim, de ezt igyekszem akkor a profizmusommal leplezni, hogy senki ne vegye észre. (nevet)

- A koncertjeik alkalmával többször játszottak Győrben. Van valami személyes kötődésük a városhoz?

- Abszolút. Tövisházi Ambrusnak, aki a zenekar vezetője, az anyósa, apósa itt él, ők nagyon sokat járnak Győrbe, és apukámnak (Péterfy László szobrász – a szerk.) itt van a bencés iskola tetején két kabátos angyal szobra.

- Most, hogy megint beindultak a koncertek, jól sejtem, hogy a szerzői munka is megkezdődött? Mikorra várható új Péterfy Bori album?

- Dolgozunk rajta, de most kevesebb az idő a gyerek mellett. Azt tervezzük, hogy
novemberben, bár lehet, hogy csak február lesz belőle. Sínen van az új lemez, de most nem tudunk annyira sokat dolgozni. Én most alapvetően a kisfiammal szeretnék lenni, hetente egyszer koncertezünk, néha kétszer, és a színházban sem vállaltam új szerepet.